Mit veszünk meg a lakással?

Mit hagy az eladó az ingatlanban és mit vihet magával?

Amikor egy lakás gazdát cserél, ritkán merül fel az a kérdés az adásvételi szerződés megkötése előtt, hogy mi az, ami a lakásban marad és mi az, amit a régi tulajdonos elvisz magával. Ez a helyzet kellemetlen meglepetéseket is tartogathat az új tulajdonos számára, ezért mindenképpen javaslom, hogy erről még az ártárgyalások alkalmával essen szó.

Mivel nem mindenki tapasztalt és hozzáértő ingatlanossal bonyolítja az ingatlan adásvételt ebben a blogcikkben összefoglalom, hogy mi az, amire eladóként és vásárlóként egyaránt érdemes kitérni a félreértések elkerülése végett.

 

Mi ingóság és mi nem az?

Miután az adásvételi szerződésben benne foglaltatik, hogy az ingatlant a megtekintett állapotban vásárolja meg a vevő, gondolhatnánk azt is, hogy minden, ami benne van, a vásárló birtokába kerül, az eladó személyes tárgyain kívül. Természetesen ez nem így van, hiszen a bútorokat, műszaki berendezéseket és egyéb ingóságokat a korábbi tulajdonos viszi magával és ez általában a vevő számára is egyértelmű.

A problémák akkor kezdődnek, amikor a kulcsátadás alkalmával szembesül azzal a vevő, hogy ő mást értett az ingóságokon, mint az eladó, és mire ez kiderül, már nincs a lakásban tűzhely, klíma, vagy csillárok.

 

Hogyan védhető ki a félreértés? Kommunikálni kell!

A legegyszerűbb módja az ilyen helyzetek megelőzésének, ha az ingóságok is tételes felsorolásra kerülnek egy külön dokumentumban és még az adásvételi szerződés megkötése előtt az eladó és a vevő közösen leltárt készít arról, hogy milyen dolgok maradnak a lakásban, és melyek azok, amelyeket magával visz a korábbi tulajdonos.

Egyúttal érdemes az ingóságok elszállításának kötelezettségére is kitérni, mert nem csak az tud kellemetlen lenni, amikor a kulcsátadáskor a csupasz négy falat találjuk, de az is, amikor a korábbi tulajdonos limlomokkal telepakolva hagyja ott a lakást.

A bútorok kérdésére is érdemes külön kitérni! Nyilván nem a szabadon álló szekrénysorok és az ülőgarnitúra vagy a franciaágy szokta a vita alapját képezni ilyen helyzetben, de ha beépített bútor, vagy beépített gépek vannak a lakásban mindenképp essen szó róla, hogy az eladó és a vevő hogyan gondolkodnak ezeknek a sorsáról!

Ez abból szempontból is fontos kérdés, hogy a vásárló annak tudatában tud árajánlatot adni az ingatlanra, hogy pontosan tudja, a beépített szekrények, a konyhabútor és a konyhai gépek bent maradnak-e a lakásban vagy sem. Ezek mind növelik az ingatlan értékét és ha nem tisztázzuk előre a kérdést, megeshet, hogy a vevő olyan dolgot is az ingatlan részének gondol, amelyet az eladó nem, majd joggal érzi becsapva magát, hiszen ő abban a hiszemben mondott vételárat, hogy azt gondolta, ezek a tárgyak maradnak a lakásban.

 

Mit mond a jog?

Az ingatlanokra, különösen a termőföldre és a lakásra, házra a jogi szabályozás nagyobb figyelmet fordít, mint az ingókra. Az ingatlanok nagyobb értékére, társadalmi és gazdasági jelentőségére tekintettel az ingatlanvagyon megszerzésére, forgalmára, és az ingatlan feletti tulajdonjog megszerzésére, valamint gyakorlására vonatkozóan több törvényi kötöttséget, előírást, tilalmat és korlátozást találunk. Ilyen például, hogy az ingatlan tulajdonosváltása esetén kötelező írásbeli szerződést kötni, amelyhez ügyvéd közreműködése előírt.

Ezzel szemben az ingóságokra vonatkozó tulajdonjog szabadabb, kevesebb korlátozás alá esik, és meghatározásuk sem annyira körülírt és egyértelmű, mint az ingatlanok esetében.

Ha egzakt ismeretekre vágyunk a témában, fel kell lapoznunk a Polgári törvénykönyvet és a Lakástörvény ide vonatkozó paragfarusait is, optimális esetben még azelőtt, hogy megköttetett az adásvételi szerződés.

Dolog, alkotórész vagy tartozék?

A Ptk. 2013. évi V. törvény IV. fejezetében világosan, és egyértelműen megfogalmazásra kerültek a tulajdonjog tárgyai. Nézzük meg az ebből ide vonatkozó részeket!

5:14. § [A dolog]

(1) A birtokba vehető testi tárgy tulajdonjog tárgya lehet.

(2) A dologra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell a pénzre és az értékpapírokra, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőkre.

(3) A dologra vonatkozó szabályokat az állatokra a természetüknek megfelelő eltéréseket megállapító törvényi rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

5:15. § [Alkotórész]

A tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne.

5:16. § [Tartozék]

A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

A Polgári Törvénykönyv szerint tehát a tulajdonjog kiterjed mindarra, ami a dologgal olyanképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne. Az alkotórész tehát olyan dolog (mellékdolog), ami egy másik dologgal (fődolog) egyesítve van, és ha a két dolgot szétválasztjuk, akkor a fődolog vagy az alkotórész elpusztulna, vagy értéke, használhatósága jelentősen csökkenne.

Ingatlan adásvételnél az ingatlan alkotórészeit nem viheti el az eladó. Az ingatlan alkotórészének tekinthető például a gerenda, a vezeték, a radiátor.

Mi a különbség az alkotórész és a tartozék között?

A tartozék olyan dolog, ami ugyan nem alkotórész, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. A tartozék lazább kapcsolatban van a fődologgal. Tartozék mindig csak ingó dolog lehet. A tulajdonjog alapesetben a tartozékra is kiterjed.

A tartozék a fődologgal nem fizikai, hanem gazdasági (gazdaságossági) kapcsolatban van, tehát a szétválasztással nem pusztul el, de jellemzően a fődolog rendeltetésszerű használatához szükséges. Az ingatlan a tartozéka nélkül tud funkcionálni, de jellemzően nem annyira jól.

Alap esetben a tartozékok is az ingatlanban maradnak, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg.

Az ingatlan tartozéka például a villanykapcsoló, a lámpatest, a fürdőkád, a wc csésze, a csaptelep, a csillár, a klímaberendezés.

Mivel jogilag nincs pontosan szabályozva, hogy ingatlan adásvétel esetén a birtokbaadáskor mit kell az ingatlanban hagynia az eladónak és mi az, amit elvihet, ezért, ha attól tartunk, hogy az eladó a szóban nekünk ígért tárgyakat elviszi, akkor érdemes a korábbiakban is említett ingóságleltárt elkészíteni.

Mi minősül lakásberendezésnek?

Az  1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló Lakástörvény értelmező rendelkezései között az alábbi felsorolást olvashatjuk a lakás berendezéseiként, a 91/A. § 16. és 17. pontjában:

16. a) főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.);

    b) a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.);

    c) melegvíz-ellátó berendezés (gáz vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha);

    d) egészségügyi berendezés (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb., a hozzá tartozó szerelvényekkel);

    e) a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.);

    f) a beépített bútor (ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.);

    g) a redőny, vászonroló, napvédő függöny;

    h) a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke;

    i) a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak.

17. Az épület központi berendezései általában a következők:

    a) a központos fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is;

    b) a víz-, a csatorna- és a gázvezeték, a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is;

    c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;

    d) a több lakást szolgáló szellőztető berendezés;

    e) a központi antenna az erősítő berendezéssel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is;

    f) a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal;

    g) a személy- és teherfelvonó;

    h) a háziszemét gyűjtésére szolgáló berendezés;

    i) a több lakást szolgáló kút, a hozzá tartozó szerelvényekkel;

    j) a több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

Ezeknek a berendezések értelemszerűen egy tulajdonoscsere esetén is maradniuk kell az ingatlanban, kivéve abban az esetben, ha ettől eltérő, külön megállapodás születik, hiszen ezek mind az ingatlan rendeletetésszerű, és az annak megfelelő komfortfokozatban történő használatát szavatolják.

 

 

Hogyan készítsünk ingóságleltárt?

Vannak nagyon furmányosan gondolkozó emberek is és sajnos hallottam már nagyon kacifántos történeteket arról, hogy az eladók, hogyan próbálták úgy érvényesíteni a saját érdekeiket, hogy közben szerződést se szegjenek.

Volt, aki például kiszerelte a beépített tűzhelyet és egy használtan vásárolt gáztűzhelyt hagyott ott helyette. Más leszerelte a csillárt és csupasz villanykörték lógtak a plafonról. A padlószőnyeg felszedése pedig azt hiszem, a jéghegy csúcsa.

Tulajdonképpen jogilag nem vétettek, hiszen az ingatlan tartozékai a helyszínen maradtak, az már más kérdés, hogy nem abban a minőségben lett ezután használható a lakás, ahogy azt a vásárló feltételezte, hogy maradni fog.

Vevőként és eladóként tehát egyaránt fontos és közös érdek, hogy ezek a dolgok is tételesen megbeszélésre kerüljenek és rögzítve legyenek egy leltárban, hogy senki ne kerülhessen nem várt kellemetlen helyzetbe, amikor megtörténik a tényleges birtokbaadás. Borzasztó kínos, ha akkor derül ki, hogy a vevő az ingatlan tartozékának gondolt olyan ingóságot, amiről az eladó másként gondolkozott.

A legcélszerűbb, ha minden, esetleg apróságnak tűnő tárgyra, kiegészítőre rákérdezünk, ami számunkra fontos lehet a függönykarnistól, a padlószőnyegen át, a zuhanyfüggönyig és amiben megállapodunk, azt tételesen le is írjuk.

 

Ha érdekelnek hasonló blogbejegyzések, kövess Facebookon, és Instagramon is, hogy mindig képben legyél, ha az ingatlanpiacot érintő változások történnek. Szívesen bepillantanál az ingatlanközvetítés kulisszái mögé? Facebook oldalamon rendszeresen megosztok sztorikat a mindennapjaimból, és mindig jelzem, ha új cikk kerül ki a blogra, így biztosan nem maradsz le a számodra érdekes tartalmakról!

Hasznosnak találtad ezt a cikket?  Oszd meg másokkal is!

Ha úgy érzed, szeretnéd, hogy segítsek lakáscéljaid elérésében, vagy meglévő ingatlanod adnád el ahhoz, hogy másikat vásárolhass, beszéljünk! Keress bizalommal telefonon, vagy e-mailben, szívesen segítek! Telefon: +36309059273 (hétfő-péntek 9-18h) Mail: info@tothrita.hu