Minden fontos információ, amit az energetikai tanúsítványról tudni érdemes
Az ingatlanhirdetésekben – legyen szó akár új építésű, akár használt lakásról – egyre gyakrabban felfigyelhetsz arra, hogy a hirdetők jelölik az eladásra, bérletre kínált ingatlan energetikai besorolását. Ez a betűkód fontos információkat hordoz a hirdetések olvasói számára. Minél jobb besorolású egy ingatlan ugyanis, annál alacsonyabb üzemeltetési, fűtési költségekkel számolhat a leendő lakó. Természetesen ez azt is jelenti, hogy minél energiatakarékosabb egy ingatlan, annál magasabb bérleti díjat vagy vételárat lehet kérni érte.
Ebből a cikkből az energetikai tanúsítvány témakörét ismerheted meg alaposabban. Lesz benne szó arról, hogy egyáltalán mi ez, miért és mióta készítenek ilyet, illetve arról is, hogy mikor kötelező elkészíttetni ezt a tanúsítványt. Lássuk is a lényeget!
Mi az az energetikai tanúsítvány, és mióta létezik?
Az energetikai tanúsítvány egy olyan okirat, amelyből kiolvashatjuk egy épületnek vagy egy épületen belül található önálló ingatlannak az energetikai teljesítőképességét. Egyszerűbben szólva arról kaphatunk képet általa, hogy mennyire üzemeltethető gazdaságosan az adott épület, vagy épületrész. Az energetikai tanúsítvány ezen kívül javaslatot is tesz a további energia megtakarítás különböző lehetőségeire.
Az energetikai tanúsítvány bevezetését az Európai Unió minden tagországa számára kötelezővé tette. 2002-ben direktívában írták elő azokat a követelményeket, amelyeket a lakásoknak és a közintézményeknek teljesíteniük kell az energiafogyasztás, valamint a környezetszennyezés csökkentése érdekében. A szabályozás célja az, hogy belátható időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása, és meghatározott időn belül az új építésű épületek energiaigénye közelítsen a nullához.
Jogszabályi háttér az energetikai tanúsítványokhoz kapcsolódóan
Az energetikai tanúsítványokkal összefüggő legfontosabb rendelkezéseket két jogszabályban találhatjuk meg. Az egyik a 176/2008. (VI.30) számú kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, a másik a 7/2006. (V.24) számú miniszteri rendelet az épületek energetikai meghatározásáról.
Minden elkészített energetikai tanúsítvány, mint hiteles dokumentum, rögzítésre kerül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatbázisában. A jogszabály arra is kitér, hogy bizonyos, például 500 négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű közhasználatú, kereskedelmi, szolgáltató és raktár, közösségi szórakoztató vagy kulturális rendeltetésű épületek esetében jól látható helyre ki kell tenni az energetikai tanúsítványt.
Főszabály szerint a tanúsítványt az épület egészére kell elkészíteni és kiállítani, de bizonyos meghatározott esetekben (pl. társasházi lakások esetében) egy adott épületen belül lévő, önálló rendeltetési egységére is elkészíthető az energetikai tanúsítvány.
Milyen épületekre kell energetikai tanúsítvány készíteni?
Az imént hivatkozott kormányrendelet előírásai alapján kötelező energetikai tanúsítványt készíteni minden új építésű épület esetén, valamint már meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység eladás okán történő tulajdon-átruházása, bérbeadása esetén. Igen, bérbeadáshoz is szükséges energetikai tanúsítvánnyal rendelkeznie az ingatlannak Ezen kívül szükséges energetikai tanúsítványt készíttetni minden 250 négyzetméter vagy ennél nagyobb hasznos alapterülettel rendelkező hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épületre is. (Épületnek minősül minden olyan falakkal ellátott ingatlan, amelyben energiát használnak fel annak érdekében, hogy a beltéri légállapotot szabályozzák, hűtsék vagy fűtsék. )
Milyen épületekre nem kell energetikai tanúsítvány?
A vonatkozó kormányrendelet értelmében nem kell energetikai tanúsítványt készíttetni, az önálló, más épülethez nem csatlakozó 50 négyzetméternél kisebb hasznos alapterületű épületekre. Azokra sem, amelyeket évente kevesebb mint négy hónapig használnak lakhatás vagy pihenés céljára, valamint a maximum két éves időtartamig használt felvonulási épületekre, a fólia vagy sátorszerkezetekre és a hitéleti célra szánt épületekre.
Szintén nem kell energetikai tanúsítvány a nem lakás céljára használt, alacsony energiaigényű mezőgazdasági épületekre, amelyekben a belső levegő hőmérséklete a fűtési időszakban nem haladja meg a 12 fokot.
Azokra az épületekre sem kell energetikai tanúsítvány készíttetni, amelyeket egy évben 4 hónapnál rövidebb ideig fűtenek, és két hónapnál rövidebb ideig hűtenek, és a műhely vagy ipari területen lévő épületekre abban az esetben, ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20”/négyzetméter, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges vagy alakul ki.
Nem szükséges energetikai tanúsítványt készíttetni akkor sem, ha ugyanabban az ingatlanban már valamennyi tulajdoni hányaddal rendelkező résztulajdonos szerez vásárlás útján további tulajdonrészt az ingatlanban. Ilyen szituáció lehet az például, ha egy válás után valamelyik fél kivásárolja a másikat az ingatlanból.
Kinek kell gondoskodnia az energetikai tanúsítvány elkészüléséről?
Új építésű épületek esetében az energetikai tanúsítvány elkészíttetése az építtető feladata. A tanúsítvány elkészíttetéséről a használatbavételi engedélyre irányuló kérelem benyújtása előtt gondoskodni szükséges.
Épület, vagy önálló rendeltetési egység (pl. társasházi lakás) eladásakor, bérbeadásakor a amennyiben a hirdetés feladásakor már rendelkezünk a tanúsítvánnyal, a hirdetésben célszerű feltüntetni az ingatlan energetikai besorolását. Az eladás, illetve bérbeadás megvalósulásakor az adásvételi vagy bérleti szerződésben rögzíteni kell az energetikai tanúsítvány egyedi sorszámát, (HET szám), valamint az új tulajdonos, vagy bérlő aláírt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tanúsítvány egy példányát átvette az eladótól vagy bérbeadótól.
Az építtető vagy a tulajdonos kötelessége az, hogy biztosítsa a helyszíni felmérés lehetőségét, illetve a tanúsítvány kiállításához szükséges iratokat és egyéb dokumentumokat az energetikai tanúsítványt készítő szakember számára hozzáférhetővé tegye.
Az energetikai tanúsítvány tartalmi és formai követelményei
Az energetikai tanúsítványnak tartalmaznia kell a megrendelő nevét, címét, székhelyét, az épület természetbeni címét és helyrajzi számát, a tanúsítványt készítő szakember nevét és jogosultsági számát, a vizsgált épület fotóját, a vizsgált épület, vagy lakás számított méretezett összesített energetikai jellemzőjét (kWh/m2a), összesített energetikai jellemzőjének követelményértékét (kWh/m2 év) , az épület fajlagos hőveszteség tényezőjét a követelményérték százalékában, és az épületben hasznosított megújuló energia részarányát.
Fel kell tüntetni rajta az épület vagy lakás energetikai minőség szerinti besorolását, javaslatot a még energiatakarékosabb üzemeltetést célzó jövőbeni változtatásokra, az épület védettségét (műemlék, helyi védett), a tanúsítvány kiállításának okát, kapcsolódó tanúsítvány számát, a kiállítás keltét, a tanúsítványt kiállító aláírását.
Ez most már mindig így lesz?
Az energetikai tanúsítványok szabályozásáról elmondhatjuk, hogy évről évre változtatások történnek benne, ezért érdemes mindig a legfrissebb jogszabályok alapján tájékozódnunk.
A kezdetekkor például az energetikai osztályokba történő besorolás kategóriáit mindössze egyetlen betűvel jelölték (pl. „A” vagy „C”) később azonban ezen változtattak és megduplázódtak a betűk, valamint két új energetikai kategória besorolási lehetőséggel (az AA++ és a JJ)bővültek azok a lehetőségek, ahova egy ingatlan besorolható.
A bérbeadással összefüggésben is változások történtek. Korábban csak a külön álló épületek bérbeadásakor volt kötelező energetikai tanúsítványt készíttetnie a tulajdonosnak, ma már a társasházi lakások bérbeadásánál is elengedhetetlen.
Emellett változtattak például az épülethatároló szerkezetek (falak, nyílászárók) hőátbocsátási tényezőinek követelményein is, 2021-től pedig minden új építésű épületnek a közel nulla energiaigényű követelményszintnek kell megfelelnie ahhoz, hogy használatbavételi és lakhatási engedélyt kaphasson. Fontos kitétel lett még az új építésű épületekre vonatkozóan, hogy az ezek üzemeltetéséhez felhasznált energia, minimum 25%-ának megújuló energiából kell, hogy származzon. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy vagyis az adott épület összes (fűtés-hűtés-melegvíz előállítás-szellőztetés) energiaigényének 25%-t helyben kell megtermelni.
Meddig érvényes az energetikai tanúsítvány?
Az energetikai tanúsítványnak, mint minden okmánynak természetesen van érvényességi ideje. Ez ebben az esetben a kiállítástól számított 10 év.
Új energetikai tanúsítványt kell azonban készíttetni abban az esetben is, ha az utolsó energetikai tanúsítvány készítése és tulajdonosváltás vagy bérbeadás dátuma közti időszakban, akár 10 éven belül is olyan beruházások, korszerűsítések történtek, amelyek befolyásolják az épület vagy lakás energetikai jellemzőit.
Ilyen lehet egy külső vagy belső hőszigetelés, nyílászárók cseréje, vagy a fűtési rendszer korszerűsítése. Ha tehát ilyen jelentős változtatás történt az épületen, eladás, vagy bérbeadás előtt akkor is új energetikai tanúsítványt kötelező készíttetnie a tulajdonosnak, ha az előző tanúsítvány elkészülte óta még nem telt el a 10 év.
Ha tetszett a cikk és hasznosnak találtad a benne leírtakat, oszd meg másokkal is, te pedig kövess Facebookon YouTube-on, TikTokon, és Instagramon is, mert ott is rendszeresen teszek közzé ingatlanokkal kapcsolatos ismeretterjesztő tartalmakat, és érdekes sztorikat az ingatlanközvetítés világából!
Szeretnéd, hogy segítsek lakáscéljaid elérésében, vagy meglévő ingatlanod adnád el Győrben és környékén ahhoz, hogy másikat vásárolhass? Energetikai tanúsítványra van szükséged, mert bérbe adnád vagy eladnád a lakásod? Keress bizalommal telefonon, vagy e-mailben! Szívesen segítek! Telefon: +36309059273 (hétfő-péntek 9-18h) Mail: info@tothrita.hu
Legutóbbi hozzászólások