Az EU-átlagnál jóval több magyar él saját ingatlanban, mint bérleményben
Tíz magyarból kilenc saját tulajdonú ingatlanban lakik. Ez derült ki az Eurostat felméréséből, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy ezzel az aránnyal körülbelül 20%-kal vagyunk az uniós átlag felett. Az EU-ban ugyanis az össznépesség mindössze kb. 70%-a él saját lakásban.
Jövedelmi viszonyok és ingatlantulajdon
Talán meglepő lehet, de a saját ingatlanban élő lakosság havi jövedelme egyáltalán nem magasabb, mint a más országokban, albérletben élőké. Holott elsőre azt gondolhatnánk, hogy a saját lakást azok engedhetik meg maguknak, akiknek sok pénze van, az adatok azt mutatják, hogy ennek pont az ellenkezője igaz.
Nézzük meg kicsit alaposabban a számokat. 2019-ben az EU-ban 10 emberből 7 (69,8 %) saját tulajdonú lakásban élt. Az uniós tagállamok mindegyikében a teljes lakosság legalább fele saját ingatlanban lakik.
A lakástulajdonosok aránya Németországban és Ausztriában a legalacsonyabb az Unión belül. Az egész EU-ban csak ebben a két országban maradt 60% alatt a saját lakással rendelkezők száma. A németeknek mindössze 51,2%-a, az osztrákoknak pedig 55,2%-a lakik saját tulajdonú lakásban.
Az egyébként jóval szegényebb államokban, mint Litvánia, Szlovákia és Magyarország vagy Románia, 90% feletti a saját lakóingatlannal rendelkezők aránya. A magyar emberek 91,7%-ának szerepel a neve annak az ingatlannak a tulajdoni lapján tulajdonosként, amelyben lakik.
Kik költenek ingatlanra?
Elsőre ez furcsának tűnhet, hogy például a románok 96%-a megengedheti magának, hogy saját tulajdonú ingatlanban lakjon, míg a jóval gazdagabb Németország lakosainak csak alig több, mint a fele.
Még akkor is érdekes lehet az arányok közti különbség, ha tudjuk azt, hogy ahol magasabbak a jövedelmek, ott nyilván a lakásárak is magasabbak. De ennyire azért nem volt drasztikus a lakásárak növekedése.
Pedig a válasz logikus lehet, ha más szemszögből vizsgáljuk a tényeket. Magasabb jövedelemmel az emberek könnyebben vesznek fel hitelt azért, hogy megvásárolják még az egyre többe kerülő ingatlanokat is, vagy költöznek el bérlakásba. Míg azok, akinek jövedelme ezt nem engedi, inkább továbbra is laknak a szüleik lakásában, akár több generáció képviselőivel együtt. Azaz paradox módon a magasabb jövedelem csökkenti a teljes lakosságon belül a saját lakásokban élők arányát.
Miből veszünk lakást, ha veszünk, és milyen körülmények között élünk?
Az Eurostat felmérésének elemzéséből az is kiderült, hogy a magyarországi saját tulajdonú lakások mindössze 15%-a terhelt jelzáloghitellel vagy lakáshitellel. Ez azt jelenti, hogy a magyarok 85%-ának, akik saját tulajdonú ingatlanban laknak, tehermentes fedél van a feje felett.
A képet azonban tovább árnyalja a túlzsúfoltsági ráta, amely hazánkban 40% körüli. Ezzel az aránnyal az élen vagyunk Európában, az uniós államok között a második helyen állunk. Nálunk szűkösebben csak a románok élnek, ahol ez az arány 47%. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon 10 emberből 4 olyan lakásban vagy házban lakik, ahol kevesebb szoba van, mint amennyi az ott élők létszáma. Vagyis nem jut minden családtag számára külön, saját szoba, és hiába élünk a tehermentes, saját ingatlanunkban, nem feltétlenül élünk kényelmesen is. Az egész EU-ra vonatkoztatva, az unió teljes lakosságának mintegy 17,1%-a él túlzsúfolt háztartásban.
Hazánkban az egy főre jutó szobák száma, átlagosan 1,5. Ezzel az Unió középmezőnyében foglalunk helyet. A legtágasabban a máltaiak élnek, ahol ez a szám 2 szoba fölött van fejenként, míg a legkisebb saját élettérrel a macedónok és a szerbek rendelkeznek, akiknek csak 0,9 szoba jut.
A túlzsúfoltság oka nagy valószínűséggel az, hogy sokan maradnak fiatal felnőttként is a szülői házban, mert a jövedelmi viszonyaik miatt nem engedhetik meg maguknak sem azt, hogy bérlakást fizessenek, sem a saját ingatlan vásárlását, még hitellel sem.
A magyar kormány szociálpolitikai intézkedéseinek, és a bevezetett állami támogatásoknak köszönhetően, amelyek a saját lakáshoz jutást hivatottak elősegíteni, 2019-től észrevehető egy minimális emelkedés a lakásvásárlások számában. Az igazság azonban az, hogy ezek a vissza nem térítendő állami támogatások, kedvezményes vagy kamatmentes hitelek a családalapítás előtt állókra, vagy a már gyermeket nevelőkre fókuszálnak, így aki nincs ilyen élethelyzetben, nem élhet ezekkel a segítségekkel. Marad tehát a szülői házban, zsúfoltságban.
Családi ház vagy lakás?
EU országaiban az emberek 46,0%-a lakásban, valamivel több mint egyharmada (35%) családi házban, csaknem ötöde (19%) pedig sor- vagy ikerházban lakik.
A magyarországi arányok ettől jelentősen eltérnek, itt ugyanis a népesség alig harmada, mindössze 27%-a él lakásokban, az ikerházban, vagy sorházakban lévők 10% alatti értéket képviselnek, és magasan vezetnek a családi házban lakók, akiknek az aránya kicsivel 65% feletti.
Gondot okoz-e lakás fenntartási és üzemeltetési költségeinek kifizetése?
Az EU egészét tekintve az emberek majdnem 7%-ának okoz gondot, hogy megfelelően fűtse az otthonát. Magyarországon ennél kicsit jobb a helyzet, nálunk 5%-nyian vannak azok, akik nem tudják mindig melegen tartani a lakásukat.
Az, hogy a hideg hónapokban megfelelően fel tudjuk-e fűteni az ingatlanunkat, több tényezőtől is függ. Nem kizárólag az energiaárak költségei határozzák meg ennek a képességét, hanem emellett az is, hogy milyen a lakás általános állapota, milyen energetikai besorolású és persze mennyire alacsony a külső hőmérséklet.
Az Eurostat azt is megvizsgálta, hogy mennyire megfizethetőek a lakhatási költségek az emberek számára. Azaz, meghatározták az erre a célra fordított költségek túlterheltségi rátáját. Itt azt vizsgálták, hogy a lakosságnak hány százaléka él olyan lakásban, ahol a teljes lakhatási költségre fordított összeg meghaladja a rendelkezésre álló jövedelem 40%-át.
Az EU-ban élő lakosságnak 9,4%-a költi a havi bevételének több mint 40%-át lakhatásra. Ez azonban csak az átlag, tagországonként igencsak nagy eltérések mutatkoznak ebben a tekintetben.
A lakhatással kapcsolatos költségek fedezése a görögöknek okozza a legnagyobb gondot, ott a túlterheltségi ráta 36% feletti. Mi magyarok ebből a szempontból előnyösebb helyet foglalunk el, hiszen még az uniós átlagot sem éri el azoknak a száma, akik többet költenek a lakhatásukra ennél. Magyarországon a túlterheltségi rátát 4,2%-ra mérte az Eurostat. Ez az eredmény pedig 8.6 százalékponttal alacsonyabb érték, mint öt évvel korábban, vagyis javulás tapasztalható e tekintetben.
Ezek a különbségek – legalábbis részben – tükrözhetik a szociális lakhatásra vonatkozó egyedi nemzetpolitikák, vagy a kormányok által a lakhatáshoz nyújtott állami támogatások és juttatások, valamint a jövedelmi viszonyok közötti különbségeket egyaránt.
Remélem számodra is érdekes volt ez a kis kitekintés az ingatlanstatisztika világába. Ha érdekelnek további érdekes tartalmak az ingatlanokkal kapcsolatban, kövesd a Facebook oldalamat, ahol gyakran osztok meg sztorikat az ingatlanközvetítői munkám érdekességeiről, és a friss blogok megjelenését is mindig posztolom, így ezekről sem maradsz le!
Legutóbbi hozzászólások