fbpx

Ingatlant örököltem

Hogyan tudod zökkenőmentesen eladni az örökölt ingatlanodat?

Megmutatjuk neked, hogyan vedd kezedbe az irányítást az örökséged felett

Szüntesd meg az örökölt ingatlanodhoz való kötődést és lélegezz fel lelkileg!

 

Mi lenne, ha megszabadulnál a rád nehezedő nyomástól?

v

Álmatlanságtól mentesen

Nyugodtabbá válnak az éjszakáid a nagy lelki terhek lerendezésével.

Enyhülő szomorúság

Lezárod az ingatlanhoz való kötődésedet. Szabadulsz tőle, hogy csillapodjon a bánatod.

Kifizeted a rokonokat

Osztoszkodsz a rokonsággal és megszűnik köztetek a feszültség, lelkiismeret-furdalás.

Te sem gondoltad volna,
mekkora lelki teher, ha rádszakad a vagyon

Nyomja a válladat az örökölt ingatlan súlya és letaglóz az elherdálás gondolata…

Nem tudod, mihez kezdj az örökölt ingatlannal…

Cselekedned kellene, de fájdalmasan nehéz rávenni magad… Elpakolod a hozzátartozód ruháit, személyes tárgyait. A szíved sokszor beleszakad közben… A takarítás is rád vár. Megértem, hogy esténként szomorúságba öltözöl.

örökölt
örökölt

Fogalmad sincs, mennyit ér…

Nem örökölsz minden nap ingatlant, ezért egyáltalán nem vagy képben azzal, vajon mennyit érhet. Nincs tapasztalatod az ingatlaneladásban. Csak egyet tudsz, de azt biztosan. Nem akarod elherdálni a felmenőid ingatlanát.

Nincs időd az ingatlanhoz rohangálni

Épp elég neked a lelki teher. Nem fér bele az idődbe, hogy az ingatlant mutogasd az érdeklődőknek. Ráadásul a jelentős földrajzi távolság is gátol ebben. A szív sebei annyiszor szakadnak fel, ahányszor odamész a múltad helyszínére.

örökölt

Más is megerősíti, hogy jók vagyunk abban, amit csinálunk

Akik belátták, hogy a lelki tehertől jobb mielőbb megszabadulni.

“Két hónapja halt meg az édesanyám. Azóta járok a lakásába és szanálom a holmikat. Minden alkalommal rámtör a sírás, mikor belépek. Most már belátom, hogy jobb lesz minél hamarabb eladni az ingatlant és utána fogok megkönnyebbülni.”

Gombos Gyuláné

örökölt ingatlan tulajdonosa

“A családunknak ideális otthon lenne az örökölt ház. Ennek ellenére nem visz rá a lélek hogy ott lakjunk, ahol szegény apám betegeskedett. A sok rossz emléket törölni szeretném a gondolataimból.”

Némedi Sándor

ingatlan örököse

“Engem ehhez a házhoz köt a gyerekkorom, itt nőttem fel. A feleségem azonban nem szeretne vidéken lakni, ezért el kell adnunk az örökölt ingatlant. A gyermekünk jövőjét tartjuk szem előtt a döntésünknél.”

Ördög József

családi ház örököse

Hogyan tudod a legkönnyebben lerendezni az örökölt ingatlanod eladását?

Mi ebben tudunk tanácsot adni neked

30 perces ingyenes tanácsadás

 

Fél órán át csak az örökölt ingatlanod eladási lehetőségeiről beszélgetünk telefonon. Mindez ingyenes számodra. A konzultáció jelentkezéshez kötött. A szándékodat az űrlap kitöltésével tudod jelezni felénk.

Mennyit ér az ingatlan?

 

A hagyatéki eljárás lassú. Ráadásul gyakran alacsonyabb összeget állapítanak meg az ingatlan értékeként. Megértem, hogy te minél előbb szeretnéd megtudni az örökölt ingatlanod értékét. Segítünk neked abban, hogy mennyit ér az ingatlan.

Az eladáshoz vezető lépések

 

Neked is fontos az örökölt vagyontárgy értékének megőrzése. Épp ezért javasoljuk az alábbiakat:

  1. Rakd el a felhalmozott holmikat!
  2. Ajándékozd vagy add el, amire nincs szükséged!
  3. Takarítsd ki az ingatlant! 

Gondolom, te sem vennél meg egy koszos házat?

örökölt

Miről szól a 30 perces, ingyenes tanácsadás?

N

Elkerülheted a váratlan akadályokat. Átbeszéljük a jogi lehetőségeidet. Mit tehetsz és mivel kell várni?

N

Szeretnél tisztán látni. Egyeztetünk arról, hogyan tudod előkészíteni az ingatlant az eladásra.

N

Az egyes lépések időzítéséről azért értekezünk, hogy megfelelő sorrendben haladj előre.

Mi történik a telefonos beszélgetésünk után?

01

Egyeztetsz az örököstársaiddal az elképzeléseikről.

02

Közösen eldöntitek, hogy mi legyen a hamarosan nevetekre kerülő ingatlannal.

02

Jelzed felénk, ha tudunk segíteni az ingatlan eladásában.

Ki az a Tóth Rita és miért hallgassak rá?

20+ év ingatlanértékesítési tapasztalattal, 1200+ eladott ingatlannal és 4300+ elégedett ügyféllel két dolog sosem okozott problémát: 

  • vevőt találni az értékesítendő ingatlanokra
  • kihozni a  maximumot az ingatlanok eladásából

Használd te is az ingatlanértékesítői tapasztalatomat arra, hogy lerendezd a függő anyagi dolgaidat a többi örökössel!

Kíváncsi vagyok

Légy te, aki kézbe veszi az irányítást ebben a nehéz lelki helyzetben!

 

Ne adj esélyt a rokonoknak az örökölt vagyon elherdálására!

Megbízhatsz bennünk

Elvégezzük a ránk bízott ingatlanod eladását.

Odafigyelünk a sérült érzelmeidre és hozzáértéssel bánunk az örökölt vagyontárgyaddal.

A mi küldetésünk abban áll, hogy méltányos bánásmóddal és minőségi szolgáltatással hozunk vevőt az ingatlanodra. 

örökölt

Most rajtad a sor, itt az ideje, hogy cselekedj!

Gondolj bele, mennyivel könnyebb lesz lelked a függő anyagi dolgok lerendezése után!

Gyakran Ismételt Kérdések

Ha eddig eljutottál az olvasásban, előfordulhat, hogy kérdések vetődtek fel benned. Könnyen lehet, hogy itt megtalálod a választ.

Hogyan indul a hagyatéki eljárás?

Amelyik településen lakott az örökhagyó, azon a településen lévő önkormányzatnál tudod személyesen kezdeményezni a hagyatéki eljárást.

Arra is van lehetőség, hogy levélben keresd meg az illetékes önkormányzatot.

Az önkormányzat felveszi a hagyatéki leltárt. Bediktálhatod azokat a vagyontárgyakat, melyekről tudomással bírsz az örökhagyó kapcsán.

Ha nem tudsz arról, hogy mely ingatlanok voltak az örökhagyó nevén, akkor az önkormányzat kiad egy igazolást neked. Ezzel az igazolással felkeresheted a földhivatalt, ahol kigyűjtik számodra az ingatlanokat.

Az eljárás akkor indul, amikor az önkormányzat illetékes jegyzője (illetve az általa megbízott ügyintéző) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján, ennek hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik, az örökhagyó haláláról értesül, majd a jegyző ((illetve az általa megbízott ügyintéző) a hozzá becsatolt iratok alapján az öröklésben érdekelt kérelmére a hagyatékot leltározza. 

A hagyatéki eljáráshoz szükség van annak ismeretére, hogy mi is tartozik majd a hagyatékba, vagyis milyen vagyon maradt az örökhagyó után. Ezt nevezzük hagyatéki leltárnak,A hagyatéki leltárba kell felsorolni az elhunyt valamennyi hagyatéki eljárás alá eső vagyontárgyát melyekről tudomással bírsz.

Például bankszámlaszámok, életbiztosítási kötvények, ingatlanok, gépjárművek, otthon tartott készpénz, műtárgyak, gazdasági társaság, ill. egyéni vállalkozás … stb., továbbá be kell jelenteni az általad ismert örökösöket, illetve amennyiben az örökhagyó életében végrendeletet készített annak a másolatát. Be kell jelenteni az esetleges hagyatéki hitelezőket, illetve azokat a személyeket akiknek  az örökhagyó felé tartozásuk áll fenn.

A  leltár felvétele során kell felsorolni az eltemettetéssel, halotti torral, síremlékkel.. stb. kapcsolatban felmerülő költségeket is.

A halotti anyakönyvi kivonattal vagy a  hagyatéki eljárás megindítását követően az önkormányzat által kiállított igazolás bemutatásával  a földhivatal az elhunyt nevén lévő valamennyi ingatlant tartalmazó igazolást állít ki. A listán szereplő ingatlanokat kell a hagyatéki leltárba felvezetni.

A hagyatéki leltár felvételét követően  a hagyaték tárgyát képező ingatlanokról adó- és értékbizonyítvány készül, amelyben  megállapítják az ingatlan értékét. 

Az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó- és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek.

Ha az örökösök már ekkor tudják, hogy eladásra kerül az ingatlan, ezt érdemes megemlíteni az adó- és értékbizonyítványt készítőnek. 

Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és

a.) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,

b.) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy

c.) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,

azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben – az a) és b) pontban foglalt eset kivételével – külön végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat), illetve az élettársat (volt élettársát) illeti; a hagyatékátadó  végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs), illetve az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni.

A külföldi hagyatéki vagyont a hagyatéki leltárba akkor kell felvenni, ha annak meglétét és hagyatékhoz tartozását igazolták. A közjegyző hivatalból is intézkedhet a külföldi vagyon meglétét és hagyatékhoz tartozását igazoló okirat beszerzése iránt.

Mi határozza meg, hogy melyik közjegyző az illetékes egy halálesetkor?

Az eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, akinek a székhelyén az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, vagy belföldi tartózkodási helye volt.

Ezek hiányában akinek a székhelyén az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye található, ezek hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti, vagy bármelyik hiánya esetén a Magyar Országos Közjegyzői Kamara – az öröklésben érdekelt kérelme alapján történő – kijelölés szerinti közjegyző az illetékes. A felsoroltak egymást követő és kizáró sorrendben állnak fenn.

Abban az esetben amennyiben az elhunyt utolsó lakóhelyén több közjegyző található, ebben az esetben közülük a halálozás  hónapja szerinti  illetékes közjegyző jár el.

Minden megyében, illetve településen meghatározott számú közjegyző dolgozik.

Az egy hónapon belül történt halálesetekkel az adott településen egy közjegyző foglalkozik.

Győrben például 6 közjegyző van. Ezek közül az egyik közjegyzői iroda végzi a hagyatéki eljárást például az adott év márciusában és augusztusában történt halálesetek vonatkozásában. A kijelölt hónapok nem tekinthetők fixnek az egyes közjegyzői irodáknál.

 

Mi történik a hagyatéki eljárás során?

A hagyatéki leltárt az önkormányzat hivatalból továbbítja az illetékes közjegyzőnek.

A közjegyző ennek alapján kezdi meg a tárgyalás előkésztését. Amennyiben a közjegyzőnek több szervet is meg kell keresnie (pl. az elhunyt nevén nem ismert bankszámla, illetve esetleges tartozás miatt a  pénzintézeteket, vagy más megyében található  ingatlanok esetében az illetékes földhivatalokat, gazdasági társaság esetében az illetékes cégbíróságot… stb.) az eljárás hosszabb időt vesz igénybe, ezért a tárgyalás kitűzésére törvényi határidő nincs.  A közjegyző akkor tűzi ki a tárgyalás időpontját, ha az ügy tárgyalásra alkalmas, minden adat a rendelkezésére áll.

Ha adat merül fel arra vonatkozóan, hogy az örökhagyó írásbeli végintézkedést tett, a közjegyző – ha annak eredeti példánya nem áll rendelkezésére – annak (vagy törvény rendelkezése esetén hiteles másolatának vagy kiadmányának) átadására felhívja az azt birtokában tartó hatóságot vagy személyt.

Amennyiben tartozása van az örökhagyónak, azt is rögzíteni kell.

Ezt követően a közjegyző kitűzi a hagyatéki tárgyalás időpontját.

A hagyatéki tárgyalásra minden érdekeltet  megidézi. Ha a szabályszerű idézés ellenére sem személyesen, sem képviselője/meghatalmazottja ellenére az érintett nem jelenik meg, a tárgyalás megtartásának és a hagyaték átadásának vagy az eljárást befejező más végzés meghozatalának nem akadálya /azaz az örökös akkor is megkapja az őt illető örökrészt, ha az idézést átvette, de a tárgyaláson személyesen nem jelenik meg/

A hagyatéki tárgyaláson az érdekelt személyt / ügyvédi, közjegyzői, külképviselet által ellátott hitelesítéssel, illetve két tanú aláírásával ellátott magánokiratba foglalt/  meghatalmazással bárki képviselheti.

Külföldön lakó örökös részére a közjegyző a hagyatékátadó végzést hirdetményi úton kézbesíti.

Hogyan zajlik a hagyatéki tárgyalás?

A közjegyző a hagyatéki végzéssel adját át az örökség tárgyát az örökösöknek.

A közjegyző nyújtja be a földhivatalba a szükséges dokumentumokat ahhoz, hogy az örökösök nevére kerüljön az örökölt ingatlan.

Amennyiben haszonélvezeti joga volt bejegyezve az örökhagyónak az ingatlanra, úgy az törlésre kerül.

A földhivatali törlés és eljárás ilyen esetben ingyenes.

Ha esetleg valamilyen kérdésben nem jutnak egyezségre egymással az örökösök, akkor bírósági pert lehet indítani a vitatott témában. A per akár hosszú éveken át elhúzódhat, és ezen idő alatt nem férhetnek hozzá az örökösök a vagyonhoz.

A hagyatéki végzést a tárgyalás végén átadja a közjegyző a jelen lévő örökösöknek. A nem jelenlévő érintetteknek kipostázza. (Akkor is kap örökséget az örökös, ha nincs jelen a hagyatéki tárgyaláson.)

A hagyatéki végzés jogerőre emelkedik a fellebbezési határidő letelte után. Arra is van lehetőség, hogy a hagyatéki tárgyaláson lemondjanak az örökösök a fellebbezési jogukról, s így azonnal jogerőre emelkedik.

Az örökösöknek a hagyatéki tárgyaláson módjában áll a hagyatékot vagy annak egy részét örököstársára, a hagyatéki eljárásban közvetlenül nem érdekelt örökösre vagy hagyatéki hitelezőre átruházni.  Ebben az  örökösnek érdekében áll, hogy az érintett fél a hagyatéki tárgyaláson jelen legyen, vagy annak nyilatkozatát becsatolják. ennek hiányában a közjegyző az átruházást nem veszi figyelembe.  

A közjegyző a nyilatkozatok és a rendelkezésekre álló iratok alapján megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés konkrét ügyben irányadó rendjét, valamint azt, hogy ki és milyen jogcímén támasztott igényt a hagyatékkal szemben.

Megállapítja a törvényes ökrösként fellépő személy és az örökhagyó között fennálló hozzátartozói, illetve rokoni kapcsolatot is.

A közjegyző a hagyatéki tárgyalás berekesztését követően kihirdeti a hagyatékátadó végzést, mely ellen a közjegyző székhelye szerinti illetékes törvényszéken fellebbezésnek van helye.

Amennyiben az örökösök a hagyatéki tárgyalás berekesztését követően a fellebbezési jogukról lemondtak, akkor a végzés a kihirdetés napján jogerőssé válik, és a közjegyző a jogerős végzést részükre  átadja.

Abban az esetben, amennyiben valamely érintett örökös a hagyatéki tárgyaláson nem jelent meg, úgy részére a végzés  részre – a fellebbezési határidő közlésével – postai úton kerül kézbesítésre.  Az átvételt követően, a fellebbezésre megjelölt  határidő lejártát követően a végzés jogerőssé válik, amelyről a felek egy” jogerősítő záradékkal”  ellátott okiratot kapnak. 

A közjegyző a jogerős hagyatéki végzést a  tulajdonjog átvezetése végett az  illetékes földhivatalnak,  és illetékkiszabás végett illetékes állami adóhatóságnak megküldi.

Amennyiben a későbbiekben (a hagyatéki eljárás befejezése után) kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, akkor póthagyatéki eljárásnak van helye.

Ebben az esetben is a jegyzőnél kell megindítani a hagyatéki leltár felvételét, amelyet ezt követően került a közjegyzőnek megküldésre.

 

 

Mikor kerül át az ingatlan az örökös nevére?

A közjegyző által elkészített hagyatékátadó végzés bekerül a helyileg illetékes földhivatalba.

A földhivatali ügyintézés során először széljegyen (elintézetlen ügylet) jelen(nek) meg az új tulajdonos(ok). A széljegyen való feltüntetés akár 24 óra múlva megtörténhet.

A végleges bejegyzés (határozattal történő) jellemzően 30 napot vesz igénybe a földhivataloknál.

Mennyi idő alatt zajlik le a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás időtartama változó lehet. Jellemzően 3-10 hónap alatt szokott lezajlani.

2020-ban jelentősen belassult az ügyintézési idő.

A hagyatéki eljárás lefolytatására nincs előírt határidő. Az eljárás időtartama függ az ügyek beérkezési sorrendjétől és bonyolultságától.

Felgyorsítható-e a hagyatéki eljárás?

A hagyatéki eljárás lefolytatására nincs törvényben előírt határidő.

A lassab ügymenet akkor tehető gyorsabbá, ha például egyetlen örökös vagy és egy ingatlant örökölsz. Ebben az esetben kérelmezheted a közjegyzői irodánál a tárgyalás tartása nélküli eljárást. Ezt írásban tudod kérelmezni.

Amennyiben méltányolja a kérelmedet a közjegyző, úgy akár egy hónapon belül megkaphatod a hagyatéki végzést és utána átkerülhet a nevedre a földhivatalban az örökölt ingatlan.

Mikortól lehet menni ügyvédhez adásvételi szerződést kötni a vevővel?

Ha rendelkezésedre áll már a széljegyes tulajdoni lap, melyen szerepelsz örökösként, akkor már aláírhatod az ingatlan eladására vonatkozó adásvételi szerződést az ügyvéd előtt.

Vidd magaddal az ügyvédhez a közjegyzőtől kapott hagyatéki végzést!

Mi a különbség az egyensági és az oldalági örökös között?

Klasszikusan egyenesági leszármazottnak minősül például a nagyszülő, a szülő, a gyermek és az unoka. A leszármazók és a felmenők tartoznak az egyenesági rokonok közé.

Itt van egy speciális helyzet. Testvér utáni örökség esetén nem kell örökösödési illetéket fizetni.

Oldalági rokonod alap esetben például:

– testvér

– féltestvér

– örökbe fogadott gyermek

– unokatestvér

– nagybácsi/nagynéni

– másodunokatestvér

– harmadunokatestvér… stb.

 

Az alábbi ábra jól szemlélteti a rokoni viszonyokat:

örökölt

Mikor érdemes legkorábban előkészíteni az ingatlant az eladásra?

Amíg vársz a hagyatéki eljárásra, addig előkészítheted az ingatlant az eladásra.

Ha örökösként eldöntötted vagy eldöntöttétek közösen a többi örökössel, hogy nem tartjátok meg az ingatlant, akkor célszerű felkészíteni az eladásra.

Ekkor már rendelkezel adó- és értékbizonyítvánnyal. Természetesen arra is van lehetőség, hogy független értékbecslést csináltass egy értékbecslő szakemberrel. Ő segíthet neked meghatározni az ingatlan valós forgalmi értékét.

Például:

elpakolhatod a személyes dolgokat (ruhák, dísztárgyak, fényképek, könyvek… stb.)

– az értéktelen és haszontalan polcokat, kisbútorokat kiszanálhatod

– a felesleges bútorokat elajándékozhatod vagy eladhatod (jobb, ha az ingatlan eladása esetén nem lesz bútorraktár a ház vagy lakás… s tudjuk, hogy az idősebb korosztály hajlamos gyűjtögetni, nehezen szabadulnak mindentől)

– ha régen volt már festés az ingatlanban, akkor egy tisztasági festés bőven visszahozza az árát az eladáskor (egész más érzés egy frissen festett házba belépni, s neked eladás esetén a vevő fejével érdemes gondolkodnod)

– a festés után pedig mindenképpen kerüljön sor egy nagytakarításra! Attól, hogy régi egy ingatlan, még ne legyen koszos, hiszen úgy nem szívesen vásárolná meg senki.

– gondolj a kamra, az erkély, a pince, a garázs és az udvar rendberakására is, hogy a vevőre minél jobb benyomást tegyen az első megtekintés! Sőt, már az ingatlan fotózásánál is fontos erre ügyelni!

Ha költesz az örökölt ingatlanra, akkor a felújítás során keletkező költségek számláit őrizd meg! Azok alapján elszámolhatók lesznek majd a költségek, és csökkenthetik a fizetendő adó mértékét, ha magasabb összegért adod el az ingatlant, mint az adó- és értékbizonyítványban szereplő összeg.

Hogyan érdemes időzíteni az ingatlan eladásás első lépéseit?

Az ingatlanpiac gyorsan változik. Elképzelhető, hogy lemaradsz egy jó vevőről, ha kivárod a 6-10 hónapos hagyatéki eljárást.

Fél év alatt olyan változások is lehetnek az ingatlanpiacon, amely alapján akár milliókkal kevesebbért sikerül eladni az ingatlant.

Ha nem akarsz több millió forintot veszíteni a késlekedő eladással, akkor minél előbb tegyél lépéseket az ingatlan értékesítésére! Tudod, az idő pénz! Ne késlekedj!

1. Szanálsz, rendet raksz és takarítasz: ezzel gyorsan elmegy egy hónap.

2. Meghirdetésre kerül az ingatlan, majd lassan érkeznek rá érdeklődők: elhelyezkedéstől, ingatlantípustól, árazástól függően ez akár 1-5 hónapig is eltarthat (vagy ennél hosszabb ideig is).

Összefoglalva tehát érdemes minél előbb lépéseket tenni az ingatlan eladására vonatkozóan. Így elérheted azt, hogy mire megkapod a közjegyzőtől a hagyatéki végzést, addigra már lesz vevő az ingatlanra és mehettek az ügyvédhez adásvételi szerződést kötni.

Mit tegyek, ha a hagyatéki eljárás előtt van már vevő az ingatlanra?

Ha még várod a hagyatéki tárgyalás időpontját, de sikerült már vevőt találni az örökölt ingatlanodra, akkor törekedj rá, hogy megtartsd ezt a vevőt!

Hogyan érheted ezt el?

Adásvételi szerződést ugyan nem tudsz aláírni ügyvéd előtt, hiszen papírforma szerint még nem te vagy az örökös.

A megoldás ilyen esetben az, hogy egy adásvételi előszerződést írtok alá a vevővel. Javasolt ezt a szerződést is ügyvéd előtt aláírni, aki egyben jogi tanácsokat is ad nektek.

Ha megegyeztek a vevővel, akkor akár foglalót is fizethet az előszerződés aláírásakor.

Milyen esetben nincs lehetőség adásvételi előszerződést kötni?

Semmiképpen nem javasolt az örökölt ingatlanodra adásvételi előszerződést kötni a vevővel, ha az örököstársak között vita lehetősége áll fenn a vagyon megosztásával kapcsolatban!

Ellentmondás, vita esetén ugyanis könnyen előfordulat, hogy a rokonaidnak más az elképzelésük az örökölt vagyon értékéről és annak egymás közötti elosztásáról. Ezért nem szabad ilyen esetben foglalót átvenni egy esetleges vevőtől.

 

Milyen kockázat lehet a gyors ingatlaneladásban?

Úgy gondolod, hogy minden bizonnyal te vagy az örökölt ingatlan tulajdonosa (vagy egyik tulajdonosa), és minél előbb szeretnéd eladni az ingatlant.

Ha sikerült gyorsan vevőt találni az ingatlanra, aki esetleg foglalót is tett le, akkor van egy olyan dolog, ami keresztülhúzhatja a számításaidat.

Amennyiben az elhalálozott rokonod végrendeletet hagyott maga után, ám ez csak később derül ki. A végrendelet tartalma alapján nem azok az örökösök, akik a törvény szerinti örökösök lettek volna. Ha közben már a vevő foglalót fizetett az ingatlanra a törvényes örökösöknek, akkor ők kötelesek visszaadni a vevőnek a foglaló kétszeresét.

Erre a helyzetre nehéz felkészülni, de nem árt tudnod róla, hogy ilyen is előfordulhat.

Amennyiben több örököstársad van, úgy a halálesetet követően egyeztessetek az örökölt ingatlan eladási szándékáról! Együtt döntsétek el az ingatlan sorsát!

Arra is van lehetőség, hogy az egyik örökös kivásárolja a több örököstárs tulajdoni hányadát.

 

 

Mennyi örökösödési illetéket kell fizetnem 2021-ben?

Örökösödési illeték 2021

Forrás: bank360.hu

2020.01.27.

A vagyont szerző fél örökösödési illetéket köteles fizetni minden belföldön örökölt hagyatékra, valamint bizonyos esetekben a külföldi ingó hagyatékra is. A köznyelv sokszor az örökösödési adó kifejezést használja az illetékre.

Az öröklési illeték mértéke:

  • 18% általánosságban

  • 9% lakástulajdon vagy tulajdonrész öröklése esetén

  • 9% lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog öröklése esetén

  • A visszterhes vagyonszerzési illeték kétszerese gépjármű öröklése esetén. Ugyanaz vonatkozik pótkocsi öröklésére is.

Öröklési illeték mentesség

 

Az örökösödési illeték megfizetése alól több esetben is mentesség jár:

  • Ha az örökös az örökhagyó egyenesági rokona.

    • gyermeke, unokája, dédunokája stb.

    • szülője, nagyszülője, dédszülője stb.

  • Ha az örökös az örökhagyó túlélő házastársa

  • Ha az örökös az örökhagyó túlélő bejegyzett élettársa

  • Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelt gyermeke: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (gépjárművekre nem vonatkozik)

  • Ha az örökös az örökhagyó mostoha vagy nevelőszülője: az örökrész tiszta értéke 20 millió forintig illetékmentes (gépjárművekre nem vonatkozik)

  • 300 000 Ft forgalmi értékhatárig az ingóörökség

  • A lakástakarék szerződés alapján történő vagyonszerzés

  • Lakóház építésére alkalmas telek illetve tulajdoni hányad, ha az örökös 4 éven belül erre lakóházat épít, és erről az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedése előtt nyilatkozik a NAV-nak,

  • Az úgynevezett hagyomány: a tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség.

 

Örökösödési illeték testvérek között

Változás! 2020. július 8. óta a testvérek közötti öröklés és ajándékozás is illetékmentes. Az új szabály nemcsak az édestestvérekre, hanem a féltestvérekre, valamint az örökbefogadások alapuló testvéri kapcsolatokra is érvényes. További fontos változás, hogy a testvérként szerzett ajándékot július 8. óta nem kell bejelenteni a NAV-nál.

Az illeték mentesség nem vonatkozik az oldalági rokonokra – ilyenek az unokatestvérek, unokaöccsök, unokahúgok, nagynénik, nagybácsik stb. Ilyen esetekben meg kell fizetni az előírt illetéket. 300 000 forint értékig azonban ők is mentesek a illetékfizetés alól.

 

Öröklési ingatlan bankszámla és bankbetét után

A készpénz és bankszámla öröklésére ugyanazok az általános szabályok vonatkoznak: a 300 000 feletti érték 18%-nak megfelelő illetéket kell fizetni, kivéve ha vonatkoznak az öröklési illeték mentesség szabályai, melyekről fent írtunk.

 

Készpénz öröklés utáni illeték

A készpénz ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a bankbetétre: egyenes ági leszármazottak között nem kell illetéket fizetni, egyéb esetekben a 300 000 forint feletti ingó örökség 18%-a. Fontos tudni azonban, hogy ha nem kerül be a készpénzes örökség a hagyatékba, később nem lehet rá igényt tartani.

 

Külföldi örökség utáni illeték fizetése

A külföldi hagyaték után is kell öröklési illetéket fizetni, kivéve, ha a hagyaték helye szerinti országban már kifizették az illetéket vagy adót. A külföldi örökösödési illeték illetve adók fizetése az adott ország jogszabályai szerint történik. Az örökösnek kell igazolnia a külföldi illetékfizetést illetve adófizetést.

 

Az örökösödési illeték alapja

Az illeték alapja mindig a örökös által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ezt úgy számoljuk, hogy a vagyonszerző által megszerzett vagyon értékéből levonjuk a hagyatékot terhelő tartozások és költségek arányos részét, az úgynevezett hagyatéki terheket.

Ide tartoznak az örökösre eső részei az alábbiaknak:

  • Adósságok, tartozások. Ide tartoznak az örökhagyó halálakor fennálló hitelei: a jelzáloghitelek, személyi kölcsönök is,

  • hagyatéki eljárás során kirendelt gondnok tiszteletdíja

  • végrendeleti végrehajtó tiszteletdíja

  • közjegyzői díjak

  • temetés költségei (akár igazolás nélkül)

 

A hagyatékban foglalt gépjármű értékét nem kell beleszámítani a hagyaték tiszta értékébe.

 

Az adósságok meglétét az örökösnek kell igazolni, ez vonatkozik a hitelekre is. Fontos tudni, hogy az örökség elfogadásával az adósság öröklése is megtörténik az örökrész nagyságának megfelelő arányban.

 

Köteles rész

Kötelesrész szerzése után is kell örökösödési illetéket fizetni. Ugyanakkor csökkenteni kell a kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös tiszta örökrészének értékét. Ha a köteles részt megváltják például készpénzzel, a kötelesrészre jogosultnak öröklési illetéket kell fizetnie, az örökrészt megváltónak pedig vagyonszerzési illetéket.

Kiskorú örökösök

Kiskorú örökösnek a nagykorúvá váláskor kell öröklési illetéket fizetniük. Ezt a nagykorúvá válástól számított két éven belül késedelmi pótlék fizetése nélkül tehetik meg. Naptári évenként 10%, legfeljebb 70% illetékfizetési kedvezményre tarthatnak igényt, ha a fizetési határidő előtt róják le a tartozásukat.

 

Termőföld öröklése

Termőföld öröklésekor az öröklési illeték a felére, hivatalosan gazdálkodóként bejegyzett örökös esetén pedig a negyedére csökkenthető.

Egyéb kivételek

A jogszabály illetékmentességet vagy illeték csökkentést biztosít sok speciális esetben, például cégtulajdon öröklésénél, ezekről a NAV tájékoztatójából lehet informálódni.

 

Melyik törvény szabályozza az öröklési illetéket?

Az illetékekre vonatkozó 1990/XCIII. törvény, valamint az 2019. évi XCIX. törvény illetékekről szóló módosításai.

 

Az örökösödési illeték és az örökösödési adó ugyanaz?

Igen. A hivatalos neve öröklési illeték, de az örökösödési illeték vagy örökösödési adó elnevezés is elterjedt. Emlegették “haláladó” néven is.

Kell adót fizetnem, ha eladom az örökölt ingatlanomat?

A lakáseladás költségei 2021-ben

Forrás: bank360.hu

2020.04.02.

Egy ingatlan eladásnál az eladót is terhelik költségek. Összeszedtük, mire mennyit kell fizetni.

A különbözet képezi az adóalapot, mely után egységesen az egykulcsos 15% Szja-t kell fizetni, a példában szereplő ingatlan esetében 1,5 millió forintot.

 

Mikor nem kell az eladás után Szja-t fizetni?

  1. Ha a vásárlást követő ötödik évben vagy utána adjuk el az ingatlant.

  2. Ha az eladási ár alacsonyabb, mint a vételár, vagyis ha olcsóbban értékesítjük az ingatlant, mint ahogy hozzájutottunk (5 éven belüli értékesítésnél).

 

A lakáseladás utáni Szja adóalap csökkentése

Az adóalap a vásárlás után évente csökken.

1. 100% az adóalap a vásárlás évében és az azt követő évben.

2. 90% az adóalap a vásárlás évét követő második évben.

3. 60% az adóalap a vásárlás évét követő harmadik évben.

4. 30% az adóalap a vásárlás évét követő negyedik évben.

5. 0 % az adóalap a vásárlás évét követő ötödik évben és utána.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban? Ha 2020-ban vettük az ingatlant 20 millióért, az eladási ár pedig 30 millió forint, ennyi adót kell fizetnünk, ha eladjuk:

  • 2021-ben: 1,5 millió forint

  • 2022-ben: 1,35 millió forint

  • 2023-ban: 900 ezer forint

  • 2024-ben: 450 ezer forint

2024-ben már nem kell adót fizetni, és természetesen a következő években sem.

Az adóalapot csökkenti továbbá:

  • a ingatlanszerzéskor kifizetett vagyonszerzési illeték,

  • az ingatlanon a vétel után végrehajtott értéknövelő beruházások értéke: tetőcsere, fűtéskorszerűsítés, nyílászáró csere stb.). Ezeket számlával kell igazolni!

  • Az eladási ár 5%-át meghaladó, az eladást megelőző két évben végrehajtott állagmegóvással kapcsolatos beruházások: festés, mázolás, tapétázás, járólap lefektetés stb. Ezeket szintén számlával kell igazolni!

  • Az eladáshoz köthető költségek: ingatlanközvetítői jutalék, értékbecslés díja, hirdetések, tulajdoni lap igénylése.

A Nav oldalán a kalkulátor megmutatja, pontosan mennyi adót kell fizetni.

 

Meddig kell kifizetni az ingatlanértékesítés után az Szja-t?

Az éves rendes Szja bevallásban kell bevallani és megfizetni a lakás eladásából keletkező nettó bevételt. Ennek határideje az adóévet követő év május 31. A 2020-ban eladott lakások utáni Szja fizetési kötelezettségnek tehát 2021. május 31-ig eleget kell tenni.

Haszonélvezeti jogból való kivásárlás

Előfordulhat olyan eset, amikor az eladni kívánt ingatlanon egy idősebb rokonnak, jellemzően szülőnek, nagyszülőnek haszonélvezeti joga van. Ilyenkor az ő aláírása, vagyis beleegyezése is szükséges a tulajdonosváltáshoz.

Ha a haszonélvezeti joggal rendelkező ember nem hajlandó ingyen lemondani erről a jogáról, az eladó kivásárolhatja őt. Az összeg változó és a felek közötti megállapodáson múlik, de függhet a haszonélvező korától és az ingatlan értékétől is.

Energetikai tanúsítvány

Az eladó kötelessége, hogy az eladás során elkészíttesse és átadja a vevőnek az ingatlan energetikai állapotát dokumentáló energetikai tanúsítványt. Ingatlan nagyságától függően ez az összeg 15 és 30 ezer forint körül mozoghat, amit erre szakosodott vállalkozásoknak kell megfizetni.

Ingatlanközvetítő díja

Azoknak az eladóknak, akik igénybe veszik ingatlanközvetítő munkáját az eladás során a megvalósult ügyletben, optimális esetben szerződés alapján, jutalékot kell fizetni. Az ingatlanközvetítői piac rendkívül szerteágazó és sokszereplős, azonban az kijelenthető, hogy ennek a jutaléknak a mértéke az ingatlan kialkudott árának nagyjából 2-5% + Áfa.

Költöztetés díja

Ez a költség természetesen akkor merül fel, ha ki is kell költöznünk az eladott ingatlanból. Érdemes viszont már előre kalkulálni vele, ha teljes mértékben fel akarunk készülni a költségekre, és pénzügyileg tudatosan szeretnénk megtervezni a várható kiadásainkat. Szintén érdemes számolni lomtalanítás költségével, ha a szerződés szerint üresen kell átadni az ingatlant.

Adó

A ingatlaneladásból származó bevételt személyi jövedelemadó terheli, ami jelenleg 15%. Csak akkor kell fizetni, ha nyereséggel adtuk el lakást. Például ha 20 millió forintért vettünk egy lakást és 30 millióért adtuk el, a 10 milliós különbözet után kell adózni. Ha olcsóbban adtuk el a lakást, mint vettük, nem kell fizetni.

Mire számíthatsz, ha nincs végrendelet?

A legrosszabbra nem készülnek fel a magyarok

Forrás: napi.hu

2021.04.02.

Egyre több életerős fiatal családfenntartó esik áldozatul a járványnak. Ha nincs végrendelet, megfelelő rendelkezés a bankszámláról, törlesztési biztosítás, a család egy hirtelen haláleset után komoly anyagi problémákkal szembesülhet.

Több mint 300-an haltak meg szerdán koronavírusban a kormányzati tájékoztatási portál adatai szerint, közülük 48-an nem töltötték még be a 60. életévüket, 24-en az ötvenet sem. Sőt egyre több a huszon- és harmincéves az áldozatok között, sok fiatalabb betegnél alapbetegséget sem tüntet fel a potál.

A fertőzést szinte bárki elkaphatja, de bármennyire is veszélyes a betegség, mégis kevesen gondolnak arra, mi történik a családjukkal, ha bekövetkezik a legrosszabb. A Napi.hu több hitelintézetet is megkérdezett arról, nőtt-e az érdeklődés az ügyfelek körében azzal kapcsolatban, hogyan örökölhetik a számláikat, értékpapírjaikat a családtagjaik, ha meghalnának, de a bankoknál a harmadik hullám közepén sem tapasztaltak több ilyen megkeresést. “A közjegyzők tapasztalata szerint egyre többen készítenek végrendeletet (és így az elhunyt végintézkedése alapján osztják szét a hagyatékot), de ez nem a pandémia közvetlen hatása, hanem évek óta megfigyelhető trend. Elsősorban azzal függ össze, hogy a rendszerváltást követően mára kialakult egy vagyonosabb középosztály, amelynek már összetettebb vagyonelemek örökléséről kell döntenie.

A bankszámlára lehet megadni kedvezményezettet

Amikor viszont megtörténik a baj, a családok a gyászon túl azzal is szembesülhetnek, hogy nem férnek hozzá ahhoz a pénzhez, amit korábban elértek. Egy családban például elhunyt a 47 éves kétgyerekes édesapa, aki egyedüli kereső volt a családban. A feleség otthon nevelte a gyerekeket, és nem volt érdemi jövedelme. A férj hirtelen bekövetkezett halála után azzal szembesült, hogy a férje nevén lévő bankszámlához nem férhet hozzá, meg kell várnia a hagyatéki eljárást, addig viszont pénz nélkül marad a család. Baráti segítséggel áthidalták a problémát, de jobb lett volna, ha a feleség és a gyerekek továbbra is hozzá tudnak férni a közös családi kasszához.

A bankszámla tulajdonosának halála után a bank zárolja a számláját, amelynek egyenlegét főszabály szerint a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt csak az úgynevezett haláleseti kedvezményezett részére fizethetik ki (ha ilyet a szálatulajdonos korábban megjelölt), ebben az esetben nem is lesz a hagyaték része a bankszámlán lévő összeg. Egyébként ilyenkor a számla használatára feljogosító, korábbi meghatalmazás érvényét veszti, sőt a társkártya sem lesz már használható. Ha nincs haláleseti kedvezményezett, az elhunyt bankszámláján lévő egyenleg ugyanúgy a hagyatékát képezi, mint bármelyik másik vagyontárgy, például a lakás, az autó vagy a nyaraló – magyarázta lapunknak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Sokan azonban nem gondolna arra, hogy legalább a bankszámlájuknál megadjanak egy vagy akár több haláleseti kedvezményezettet, pedig erre a bankoknál van lehetőség. “Ha több kedvezményezettet jelöl meg az ügyfél, fel kell tüntetni a részesedési arányokat, ellenkező esetében, a tulajdoni hányaduk egyenlő. Ha a számlatulajdonos több bankszámlával rendelkezik a hitelintézetnél, akkor mindegyik számla esetén külön-külön kell megjelölni a haláleseti rendelkező személyét. A rendelkezés bármikor visszavonható, vagy módosítható” – magyarázta a Budapest Bank szakértője.

Az értékpapírokról mindenképpen a hagyatéki tárgyalás dönt

A lakosság azonban jóval több pénzt tart most már értékpapírokban, mint bankbetétben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint tavaly év végén a valamivel több mint 12200 milliárd forintnyi bankbetéttel szemben mintegy 15 ezer milliárd forintnyi értékpapír-állomány állt a háztartások számláin. Ezekhez az elhunyt halálát követően csak a jogerős hagyatéki végzés birtokában férnek hozzá az örökösök

“A bankszámlára meg lehet adni elhalálozási rendelkezést, értékpapírszámlára azonban nem” – magyarázzák a Raiffeisen szakértői. Szintén nem lehet kedvezményezetett megadni az értékpapírszámlával összevont pénzforgalmi számlákra, vagyis arra a technikai számlára, amelyről az értékpapír-forgalmazók megvásárolják a különböző papírokat, illetve amelyre az eladott értékpapírok ára kerül. A nyugdíjcélú megtakarítások közül ugyanez a helyzet a nyugdíj-előtakarékossági számlával (nyesz), az is bekerül a hagyatékba.

A hagyatéki tárgyalás után az örökösök választhatnak, hogy eladják-e az értékpapírokat a szolgáltatók, és az ellenértéküket szeretnék inkább megkapni, vagy pedig transzferálják azokat az ő értékpapírszámláikra, és akkor nem készpénzzel, hanem részvényekkel, kötvényekkel, állampapírokkal vagy befektetési jegyekkel gazdagodnak majd.

Más a helyzet a nyugdíjpénztáraknál és az életbiztosításoknál, ezeknél a bankbetéthez hasonlóan meg lehet adni kedvezményezettet, aki a hagyatéki tárgyalástól függetlenül adó- és illetékmentesen hozzáfér a megtakarításhoz. “A megtakarítási életbiztosítások esetén lehetősége van az ügyfélnek, egy vagy több haláleseti kedvezményezettet megjelölni. Ebben az esetben ha bekövetkezik a halál, akkor a hagyatéki eljárástól függetlenül a kedvezményezettek hozzájuthatnak az őket megillető vagyonhoz” – magyarázza a K&H csoport szakértője.

A hitel is öröklődik

Sokan persze nem csak megtakarítást, de hitelt is hagynak az örököseikre. A kölcsön-, hitel- vagy más jogcímen keletkezett tartozás a hagyatéki vagyont terheli, általános esetben annak megfizetéséért a vagyon örökösei a vagyon erejéig felelősséggel tartoznak. “A főszabálynak (azaz, hogy az örökös a hagyaték tárgyaival és hasznaival, illetve ezek erejéig felel) az a célja, hogy az örökös semmiképpen se kerüljön hátrányosabb helyzetbe az örökléssel, hiszen nem tehet arról, hogy az örökhagyónak tartozásai voltak. Sokan nem tudják ezt, és ezért rögtön visszautasítják az örökséget, amikor kiderül, hogy abban adósság is van” – mondja a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Sok esetben azonban a hitelek mennyisége jóval kisebb az örökölt vagyonénál, a családi lakóingatlanon lévő hitel kevesebb, mint amennyit a lakás ér, az autóhitel is jóval kisebb, mint az autó értéke. A családok többsége pedig általában ragaszkodik a hitelből vett lakáshoz, autóhoz, vagyis tovább törlesztené a tartozást a haláleset után is. Ilyenkor a legjobb, ha azonnal felkeresik a bankok a további teendőkkel kapcsolatban.

“A tartozás visszafizetése késedelmének elkerülése érdekében javasolt haladéktalanul bejelenteni a halálesetet a bank felé, a tartozások megfizetése céljából pedig egyeztetni vele. Ennek érdekében az örökhagyó közeli hozzátartozója a törvény által biztosított körben és feltételekkel az elhalálozott által felvett, és még vissza nem fizetett kölcsön bizonyos adatainak közlését is kérheti a banktól a hagyatéki eljárás lezárulta előtt is” – javasolja az OTP.

Biztosításból is lehet rendezni a hitelt

Még ha akarják is tovább fizetni az elhunyt hozzátartozói a bankhitelt, az szinte minden esetben borítékolható, hogy jóval nehezebb úgy törleszteni a tartozást, ha kiesik egy kereső a családból. A bankok jóformán mindegyike kínál azonban úgynevezett hitelfedezeti biztosításokat is a hitelek mellé, amely abban az esetben, ha az adós meghal, kifizeti a hátralévő tartozást, sőt rokkantság, betegség, tartós munkanélküliség esetén is könnyít a törlesztési terheken.

A legtöbb banknál az ilyen biztosítások csomagtermékek, a díjuk a havi törlesztőrészlethez igazodik. A személyi hiteleknél jellemzően magasabb, a hitelkártyáknál alacsonyabb a díj. Emellett az is befolyásolja a díjat, hogy az ügyfél milyen fedezetekre kéri a biztosítást, aki csak halálesetre vagy súlyos rokkantságra igényli, annál alacsonyabb, mint annál, aki keresőképteleségre vagy munkanélküliség esetére is szeretne ilyen jellegű anyagi védelmet.

Mit tegyek, ha az örököstársam külföldön tartózkodik?

Amennyiben az örököstársad külföldön él, és eladásra kerül a vele közösen örökölt ingatlan, akkor szükség lesz az ő aláírására az adásvételi szerződés megkötésekor.

Ha hazajön a temetésre az örököstársad, akkor tud neked vagy valamelyik itthoni családtagnak, rokonnak, barátnak meghatalmazást adni. A meghatalmazott személy aláírhatja majd helyette az eladott ingatlan adásvételi szerződését. Meghatalmazást ügyvéd vagy közjegyző előtt tud adni.

Ha tartósan külföldön tartózkodik, akkor a hozzá legközelebb lévő konzulátusra tud bemenni, és ott írhatja alá a meghatalmazást egy itthon tartózkodó személyre bízva a szerződés aláírását. A meghatalmazást előre el kell készíteni, és a konzulátuson csak azt tanúsítják, hogy valóban az örököstásad írta alá a dokumentumot. A meghatalmazás elkészítésében ügyvéd tud közreműködni.

Abban az esetben, ha nem ad meghatalmazást senkinek az örököstársad, akkor megoldás lehet az is, hogy internetes kapcsolat formájában írja alá majd az adásvételi szerződést. Ez úgy történik meg a gyakorlatban, hogy a magyarországi ügyvéd és a külföldön élő örököstársad egyidejűleg csatlakozik a Skype nevű videós csatornához, és kamera előtt írja alá az örököstársad a szerződést. 

Több megoldás is van tehát arra az esetre, ha az örököstársad nem tartózkodik Magyarországon akkor, amikor az általatok örökölt ingatlan adásvételi szerződését alá kell írni.

Vedd fel velem a kapcsolatot, és beszélgessünk telefonon az örökölt ingatlanodról ingyenesen, kötetlenül!

Tóth Rita

15 + 15 =

Copyright © 2020 by tothrita.hu. Minden jog fenntartva. Ez az oldal nem része a Facebook weboldalnak vagy a Facebook Inc.-nek. Ez a weboldal nem támogatott a Facebook által semmilyen formában. A FACEBOOK a Facebook Inc. bejegyzett márkaneve.