A csendháborítás mibenléte és szankciói
A mai cikk témája egy olyan levél nyomán került fókuszba, amelyet az egyik ügyfelem kapott. Van egy társasházi lakása, amelyet jelenleg albérlők laknak, és az egyik tulajdonostárstól kapott egy üzenetet, amelyben finoman körülírta, hogy a kiadott lakás bérlői, számára zavaró módon, az ő megítélése szerint túlságosan hangosan élik meg a szexuális együttléteik örömeit.
Az ott lakó szomszéd annak ellenére panaszkodott rájuk, hogy nem is a közvetlen falszomszédairól volt szó, hanem néhány lakással távolabbiról. Ennek ellenére állítása szerint több alkalommal is előfordult, hogy álmából ilyen hanghatásokra riadt, emiatt nem tudott visszaaludni, így kialvatlanul, fáradtan ment dolgozni a következő napokon. A rendőrség segítségét egyelőre nem szerette volna kérni, abban bízott, hogy tulajdonostársa, aki kiadta albérletbe a lakást, majd jobb belátásra bírja a bérlőit.
Első olvasatra talán megmosolyogtató lehet a fenti történet, de ha neked is napi szinten kell elviselned olyan szomszédokat, akik túl hangosan szeretik egymást esténként vagy rendszeresen kiabálnak, netán mindig akkor támad barkácsolhatnékjuk, amikor te éppen pihennél, akkor bizonyára megérted, mekkora bosszúság egy ilyen szituáció.
Habár úgy vélem a panaszos tulajdonosnak leginkább közvetlenül a zajt okozó albérlővel kellett volna megbeszélnie a problémáját, nem mehetünk el szó nélkül az ilyen és hasonló konfliktusok mellett.
Élni, és élni hagyni
Abban a lakásban vagy házban, amit az otthonunknak tekintünk, teljesen jogosan szeretnénk mindannyian úgy élni, ahogy az számunkra a legjobb. Sok esetben azonban szükség van empátiára és kompromisszumokra is – főként a társasházak esetében.
Társasházban élni azt is jelenti, hogy alkalmazkodnod kell a szomszédaidhoz, és nekik is hozzád. Annak érdekében, hogy legyen egyfajta keretrendszere az együttélésnek, és ez könnyebben menjen – no, meg talán azért is, mert nem mindenkinek egyértelmű, hogy hol húzódnak bizonyos határok – már régóta szabályozzák az emberek együttélését, különféle módokon.
A jogszabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól!
Nézzük, mit mond a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a csendháborítással kapcsolatban!
Általánosságban elmondható, hogy a csendháborítás szabálysértésnek minősül, ugyanis a szabálysértési törvény külön tényállásként említi azt a 2012. évi II. tv. 195. §-ában.
Eszerint, aki lakott területen, az ott levő épületben vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, egyértelműen szabálysértést követ el!
Amikor egy földterületet, házat, lakást vásárolunk, bérelünk vagy abban bármilyen jogcímen, de akár jogcím nélkül tartózkodunk vagy lakunk valahol, e szabályokat be kell tartanunk, és ugyanezt megkövetelhetjük a szomszédjainktól is. A kötelezettséget vagy tilalmat előíró jogszabály nem ismeretére, mint felelősséget kizáró vagy azt enyhítő körülményre nem hivatkozhatunk.
A Ptk. általánosságban fogalmazza meg, hogy kötelesek vagyunk tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédainkat szükségtelenül zavarnánk, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetnénk. A jog tehát nem köti a felesleges zavaró tevékenység gyakorlásának a tilalmát időkorláthoz!
A szabálysértési törvény előírásai alapján a csendháborításért, illetve olyan tevékenység végzéséért, amellyel mások nyugalmát megzavarjuk, helyszíni bírság kiszabására is sor kerülhet!
Ahány társasház, annyi szabály
Mivel nincs egységes jogszabály, amely a csendháborításra vonatkozóan egyetemes érvényű lenne országszerte, ha éppen költözés után vagy, nem árt utánanézned, hogy az új lakóhelyeden milyen szabályok vannak érvényben a csendháborítás kapcsán!
Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítással kapcsolatos szabály vonatkozik, azt az adott település önkormányzati rendeletében tudod megnézni. A nagyobb társasházak pedig saját házirendjükben határozzák meg a békés együttélés szabályait.
Általában felújítási munkákat és zeneoktatást, gyakorlást munkaidőben lehet végezni, hangos háztartási gépeket pedig este 8-9-ig lehet használni, de van, ahol hétköznap ebédidőben le kell állni a hangos felújítási munkákkal és az énekléssel, illetve van, ahol a lakók többségi beleegyezésére van szükség a hosszú távon kellemetlenséget okozó tevékenységekhez, mint például az állattartás vagy a zene- és táncgyakorlás.
Az önkormányzatok előírásain indokolt esetben az egyes társasházak még tovább szigoríthatnak, de ellent nem mondhatnak neki. Így ha társasházban élsz, a saját házirendeddel érdemes tisztában lenni, kertes családi házakra pedig az önkormányzat rendelkezései érvényesek. A társasház házirendje megszabhatja, hogy hánytól hányig lehet porszívózni, mosógéppel mosni, fúrni, és kiterjedhet akár arra is, hogy otthonunkban nem használhatunk klumpát, fapapucsot, stb.
Azt azonban fontos leszögezni, hogy nem mindegy, hogy a csendháborítás indokolatlanul, szándékosan vagy szándékolatlanul történik. Ha például kárelhárítás miatt történik felújítás a szomszédban, az felülírja a csendháborítást, mint szabálysértést. Viszont, ha úgy érzed, tartósan, indokolatlanul szenvedsz a zajtól, megteheted, hogy fellépsz ellene.
Harc a zajjal, avagy mit tehetsz ellene?
Ahogy a cikk elején is említettem, a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás általában az, hogy személyesen tisztázod a számodra kellemetlen zajt okozó lakótárssal a problémádat. Mivel az emberek zöme szeretne békében élni a szomszédaival, az esetek nagy százalékában célravezető szokott lenni ez a hozzáállás és rendeződnek a dolgok.
Tudom, hogy egyesek nem szeretnek szemtől szemben konfrontálódni, de első lépésként mégis inkább ezt ajánlom, nehogy további sértődés és rossz szomszédság melegágya legyen az, hogy egyből hivatalos fórumokon teszel panaszt.
Ha a személyes megbeszélés mégsem vezetett eredményre, és többszöri kedves kérésedre sem történik tartós változás, akkor ideje szintet lépni: szólhatsz a rendőrségnek a zajongó szomszédok miatt. A rendőr figyelmezteti a csendháborítót a csendháborítás tényére, indokolt esetben pénzbírságot is kiszabhat, illetve feljelentést is tehet. Néha azonban már önmagában az is elegendő, ha hivatalos személy jelenik meg, akinek a puszta látványa azonnal jobb belátásra bírja a csendháborítót.
Ha minden kötél szakad, polgári eljárást vagy birtokvédelmi eljárást is indíthatsz a bíróságnál, vagy a helyi jegyzőnél, jogsértés okán. Amennyiben a jogsértés ténye megállapításra kerül, hivatalosan is eltiltják a csendháborítót a zavaró tevékenység folytatásától, és kártérítést is kérhetsz.
Hogy kerülheted el főbérlőként az ilyen kényes helyzeteket?
Legutóbbi hozzászólások