Segít a látványterv, vagy inkább félrevezeti a vevőt?

Egy jó látványterv ötletet ad. Egy rossz olyat ígér, amit a lakás valójában nem tud.

Egy felújítandó lakásnál gyakran nem maga az állapot a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a vevő nem lát tovább rajta.

Belép egy régi konyhába, meglátja a húsz-harminc éves burkolatot, a sötét bútort, a kopott padlót, és fejben már össze is ad néhány millió forint felújítási költséget.

Közben lehet, hogy a helyiség jó méretű, jól berendezhető, és egy átgondolt korszerűsítéssel egészen más karaktert kaphatna.

Csakhogy ezt nem mindenki tudja elképzelni.

A jó látványterv nem egy másik lakást mutat meg. Segít meglátni, mi lehet a valódi lakásból.

A vevő nem mindig látja azt, amit te már elképzeltél

Tulajdonosként könnyű azt mondani egy régebbi lakásra, hogy „egy kis felújítással nagyon szép lehetne”.

A vevő viszont azt látja, ami előtte van.

Egy régi konyhabútort.

Elavult burkolatot.

Megkopott ajtókat.

Sötét előszobát.

Olyan bútorokat, amelyek mellett kisebbnek tűnik a szoba, mint amekkora valójában.

A vásárlók között pedig nagy különbség van abban, ki mennyire képes fejben átalakítani egy teret.

Van, aki egy felújítandó szobában azonnal látja, hova kerülhetne a kanapé, milyen színű lehetne a fal, és hogyan lehetne modernebbé tenni a helyiséget.

Másnak ehhez vizuális segítség kell.

Ilyenkor tud jól működni egy AI-val készített látványterv.

Nem azért, mert szebb képet készítünk a lakásról.

Azért, mert választ adhat egy nagyon egyszerű kérdésre:

Mi lehetne ebből?

Egy régi konyhánál például meg lehet mutatni, hogyan hatna modernebb bútorral és burkolattal.

Egy hálószobánál azt, mennyit változtatna a világosabb falszín, egy jól megválasztott ágy és egy egyszerűbb berendezés.

Egy régebbi fürdőszobánál pedig azt, milyen hangulatot lehetne kialakítani korszerű burkolatokkal és szaniterekkel.

A hangsúly azonban mindig a lehetőségen van.

A látványterv ott válik veszélyessé, ahol elkezdi átírni a valóságot

Az AI ma már néhány pillanat alatt képes nagyon látványos belső tereket készíteni.

Éppen ezért könnyű átesni a ló túloldalára.

Egy kisebb szobából hirtelen tágas nappali lesz.

Az ablak nagyobbnak látszik.

A helyiség szélesebbnek tűnik.

Eltűnik egy ajtó.

Máshová kerül a radiátor.

A konyhabútor pedig akkora lesz, hogy a valóságban egyszerűen nem férne el.

Ez már nem segítség.

Ha egy 8 négyzetméteres konyhából a látványterv 15 négyzetméteresnek érződő helyiséget készít, akkor a vevő nem a lakásban rejlő lehetőséget látja.

Gyakorlatilag egy másik lakást lát.

Szerintem egy ingatlan értékesítésénél itt nagyon világos határt kell húzni.

A látványtervnek meg kell őriznie a helyiség valós méretét és arányait.

Az ablakok és ajtók maradjanak ott, ahol valóban vannak.

Ne tűnjön el egy radiátor, falszakasz, strang vagy más fontos műszaki adottság csak azért, mert nélküle szebb lenne a kép.

A berendezésnek is reálisnak kell maradnia.

Ha a szobába a valóságban csak egy kisebb étkezőasztal fér el kényelmesen, akkor a látványterven se jelenjen meg egy hatfős asztal úgy, hogy mellette még hatalmas közlekedőterek maradnak.

Ugyanez igaz az alaprajzi változtatásokra is.

Egy ajtó áthelyezése, fal bontása, konyha áthelyezése vagy a fürdőszoba teljes újragondolása már egészen más kategória lehet.

A WC, a mosdó vagy a zuhany máshová helyezése például gépészeti átalakítást igényelhet.

Egy falról pedig pusztán egy fénykép alapján nem lehet eldönteni, hogy bontható-e.

Ezért ilyen változtatást csak akkor szabad egyszerűen megvalósítható lehetőségként bemutatni, ha valóban tudjuk, hogy műszakilag kivitelezhető.

A látványterv inspiráljon! Ne ígérjen olyat, amit nem ellenőriztünk!

Miért szeretem a „Jelen – Látvány” megoldást?

Felújítandó lakásnál szerintem az egyik legtisztább bemutatási forma, amikor a vevő egyszerre látja a jelenlegi állapotot és a látványtervet.

Jelen – Látvány.

Az egyik képen pontosan azt kapja, ami most a lakásban van.

A másikon pedig megmutatjuk, hogyan nézhetne ki ugyanaz a helyiség egy korszerűbb kialakítással.

Ez azért jó, mert nem próbáljuk elrejteni a valóságot.

A vevő látja a régi konyhát.

És rögtön mellette kap egy ötletet arra, mi hozható ki belőle.

Látja a felújítandó hálószobát.

Majd ugyanazt a helyiséget egy modernebb padlóval, falszínnel, ággyal és világítással.

Egy előszobánál megmutathatjuk, hogyan válhat rendezettebbé és világosabbá úgy, hogy közben a helyiség mérete, az ajtók és a beépített szekrény helye változatlan marad.

A kettő együtt sokkal többet mondhat, mint egy önmagában megmutatott, látványos AI-kép.

A vevőnek tudnia kell, melyik kép a valóság

Ez szerintem alapvető.

Egy AI-val készített képet mindig egyértelműen látványtervként kell kezelni.

Ne legyen olyan helyzet, hogy a vevő a hirdetés fotói között nézelődve azt gondolja, a modern konyha vagy a felújított fürdőszoba már jelenleg is így néz ki.

A „Jelen – Látvány” megoldás ebben is segít.

Rögtön érthetővé teszi, hogy az egyik kép dokumentálja a jelenlegi állapotot, a másik pedig egy lehetséges elképzelést mutat.

Én a látványtervre külön is ráírnám, hogy Látványterv.

Így nincs félreértés.

Ez különösen fontos akkor, ha valaki a hirdetés képei alapján dönt arról, hogy érdemes-e személyesen megnéznie az ingatlant.

Ha egy gyönyörűen felújított lakásra számít, majd a helyszínen egy teljesen felújítandó ingatlant talál, abból nem jó megtekintés lesz.

Hanem csalódás.

A jó ingatlanmarketing felkelti az érdeklődést, de közben megtartja a bizalmat is.

Nem minden helyiségből kell látványtervet készíteni

Az sem cél, hogy egy felújítandó lakás teljes hirdetése mesterségesen létrehozott képekből álljon.

Szerintem sokkal hitelesebb, ha megmutatjuk az ingatlant úgy, ahogy van, és csak ott használunk látványtervet, ahol annak valóban van értelme.

Egy régi konyhánál például sokat segíthet.

Egy nehezen berendezhető nappalinál szintén.

Egy olyan hálószobánál is jó ötlet lehet, amelyet a jelenlegi bútorok nagyon zsúfolttá tesznek.

De ha egy helyiség állapota és funkciója első pillantásra is könnyen érthető, nem biztos, hogy bármit hozzátesz egy újabb mesterséges kép.

Sokszor két-három jól megválasztott látványterv többet ér, mint tíz olyan kép, amely már teljesen elszakítja a hirdetést a valós ingatlantól.

A felújítandó állapot önmagában nem feltétlenül hátrány

Ezt eladóként is fontos látni.

Van olyan vevő, aki kifejezetten felújítandó lakást keres.

Nem szeretné megfizetni egy másik tulajdonos új konyhabútorát, burkolatát vagy fürdőszobáját, ha egyébként egészen más ízlése van.

Inkább maga választana mindent.

Neki nem azt kell bizonygatni, hogy a lakás valójában már majdnem felújított.

Sokkal inkább azt kell megmutatni, hogy jó alap-e ahhoz, amit ő szeretne létrehozni belőle.

Ehhez pedig a látványtervnél sokszor fontosabb a jó alaprajz, a pontos méret, a nyílászárók helye, a fényviszonyok és az, hogy milyen műszaki munkákra lehet számítani.

A vevőnek ugyanúgy tudnia kell:

• milyen állapotban vannak az ablakok,
• milyen a fűtés,
• mi történt a villanyvezetékekkel,
• milyen állapotú a vízhálózat,
• milyen a társasház,
• és milyen költségeket jelenthet a felújítás.

A látványterv ezek helyett nem ad választ.

Arra viszont nagyon jó lehet, hogy a jelenlegi állapot mellé adjon egy elképzelhető jövőképet.

A jó látványterv nem akarja tökéletesebbnek mutatni a lakást, mint amilyen

Nekem ez az egyik legfontosabb szabály.

Egy ingatlan előnyeit ki lehet emelni.

A lehetőségeit meg lehet mutatni.

A rossz burkolat helyére lehet modern burkolatot tervezni.

A régi konyhabútort le lehet cserélni egy korszerűbbre.

Egy elavult hálószobából lehet világos, mai hangulatú teret készíteni.

De közben ugyanarról a lakásról kell beszélnünk.

Ugyanazzal a mérettel.

Ugyanazzal az alaprajzzal.

Ugyanazokkal a nyílászárókkal.

Ugyanazokkal az alapvető adottságokkal.

A cél az, hogy a vevő könnyebben meglássa, milyen lehetőségek vannak a valódi lakásban.

Felújítandó lakást adnál el Győrben?

Ha Győrben felújítandó társasházi lakást adnál el, az értékesítés előkészítésénél szerintem azt is érdemes átgondolni, mely helyiségeknél segítene valóban egy látványterv.

Nem kell mindenből új lakást varázsolni.

Sokszor néhány jól megválasztott „Jelen – Látvány” kép éppen elég ahhoz, hogy a vevő ott is meglássa a lehetőséget, ahol első pillantásra csak a régi burkolatot, a felújítandó konyhát vagy az elavult fürdőszobát látja.

Az ingatlanjaim bemutatásánál én is arra törekszem, hogy a lakás valódi adottságai maradjanak a középpontban.

Ha egy látványterv segít abban, hogy a vevő könnyebben elképzelje a korszerűbb állapotot, használom.

De úgy, hogy közben a valóság is tisztán látható maradjon.

Mert egy jó hirdetésnek nem az a dolga, hogy egy szebb, nem létező lakást mutasson.

Az a dolga, hogy segítsen a megfelelő vevőnek felismerni, mit lehet kihozni abból, ami valóban eladó.

Tóth Rita
Ingatlanközvetítés prémium módszerekkel

Telefonos elérhetőségem: +36 30 905 9273 hétfőtől péntekig, 9 és 17 óra között
Írj, ha kérdésed van! info@tothrita.hu
Nézd meg, hogyan dolgozom! tothrita.hu

 

Kapcsolódó cikkeim

7 buktató, amit ingatlanvásárláskor majdnem mindenki elkövet

Panel 2026 a legfélreértettebb mégis legkeresettebb ingatlan Győrben

A félig felújított ingatlan csapdája

Ezek az extrák pénzt érnek az ingatlanodnál

Energetikai tanúsítvány. Mikor kell és mikor nem?

Nézd meg további szakmai cikkeimet az ingatlanpiacról a tothrita.hu/ingatlanblog oldalon!