Miért nem fix díj az ingatlanközvetítői jutalék? És miért mindig az eladó fizet?

Az ingatlanközvetítői szolgáltatás díjazásának lehetőségei és gyakorlata

Ha adtál már el ingatlant vagy beleláttál valaha egy ingatlanközvetítéssel foglalkozó iroda működésébe, akkor megtapasztalhattad, hogy az ingatlan adásvétel lebonyolításáért kapott díj összege, jellemzően a vételár valahány százaléka. Magyarországon az ingatlanközvetítési jutalék mértéke átlagosan az eladási ár 2-5 %-a körül mozog.

 

Nagyobb munka eladni egy nagyobb értékű ingatlant?

Talán te is azok közé tartozol, akiknek „böki a csőrét”, hogy ugyanazért a szolgáltatásért több pénzt kap az ingatlanos, ha a vételár magasabb. Nyilván, hiszen a 80 millió 4%-a több, mint a 20 millió 4%-a, és gyakorlatilag ugyanazt a munkát végzi. Vagy ha nem is ugyanazt, de biztosan nem négyszeres erőfeszítést kell tennie a magasabb összegért.

Habár maga a munka gyakorlatilag tényleg azonos: hiszen hirdetést, fotókat kell készíteni, feltölteni az ingatlanos portálokra, majd kapcsolatot tartani az érdeklődőkkel, megmutatni nekik az ingatlant, akár többször is, közreműködni az áralkun, majd minimum a foglalós szerződés megkötésénél, ha az ügyfél igényli, akkor a végleges adásvételinél is.

Ennek ellenére egy magasabb árú ingatlan eladása többe kerül, az azt hirdető ingatlanosnak is. Mivel a drágább ingatlanok vásárlói rétege szűkebb, a kínálat viszont a számukhoz képest széles, többet fogunk fizetni azért, hogy a hirdetési oldalakon előbbre kerüljön az ingatlan hirdetése a találati listában.

Ha exkluzív módszerrel dolgozunk, akkor pedig saját weboldalt, videós bemutatót, virtuális bejárást is készítünk az ingatlanról, amelynek szintén vannak költségei. Ezek a kiadások az eladónak nem kerülnek külön pénzébe, hiszen neki egyszeri fizetési kötelezettsége van a szerződés szerint: eladáskor a 2-5%-os jutalék. Ha pedig egy másik iroda üti nyélbe az adásvételt, ez a befektetése a közvetítőnek elúszott.

 

Hagyományőrzés az ingatlanközvetítői javadalmazásban

A százalékos jutalék jelensége, tulajdonképpen semmi másra nem vezethető vissza, csak arra, hogy egyszerűen, valamikor régen, az ingatlanközvetítői szakma megszületésénél, ez így alakult, és azóta sem változattak rajta jelentősen.

Ha azt hinnéd ez magyar sajátosság, akkor azt kell mondjam: nem, nem az. Nemzetközi viszonylatban is így működik ez világszerte. Apró különbségek azért vannak.

Miért csak a tulajdonos fizet?

Külföldön – például a közeli Ausztriában is – van rá példa, hogy az ingatlanközvetítő jutalékát a vevő, és az eladó közösen, megosztva fizetik, a vételár arányában. Magyarországon ez a költség jellemzően az eladót terheli. Néhány ingatlaniroda egy ideje már próbálkozik az eladó és a vevő közötti jutalékfizetési megosztással. Egyelőre kevés visszajelzés van róla, hogy milyen eredményességgel.

Hazánkban nem alakult ki a hagyománya annak, hogy az ingatlant kereső ügyfelektől pénzt kérjenek a szolgáltatásért. Egyszerűen nálunk egyáltalán nincs hagyománya a kereső ügyfelek kiszolgálásának. Elvétve láthatunk néhány példát arra, hogy az ingatlanközvetítők a kereső ügyfelekkel állnak szerződésben, és arra vállalkoznak, hogy jutalékos, vagy fix díjazás ellenében, megtalálják a keresési feltételeiknek megfelelő ingatlant a számukra.

A fenti példa – amikor a kereső ügyfél fizet a szolgáltatásért – többek között azért megy ritkaságszámba, mert a kialakult gyakorlat miatt, és talán mert rászoktattuk az évtizedek alatt a vásárlókat erre, egyszerűen maguk az ügyfelek érzik életszerűtlennek azt, hogy ők fizessenek azért valakinek, hogy aztán  a segítségével elkölthessenek néhány tízmillió forintot.

Pedig ha kicsit jobban belegondolunk, a befektetési tanácsadók is pontosan ugyanezt teszik, az ő díjukat mégsem kérdőjelezi meg senki. És mi más lenne az ingatlan, ha nem az életed egyik vagy talán a legnagyobb befektetése?

 

A hagyományt módosítani szándékozó kezdeményezések

Azért, hogy az ügyfelek igazságosabb díjtételként tudjanak tekinteni az ingatlanközvetítési jutalékra, néhány iroda bevezette a fix összegű díjat, amit az elvégzett munkájukért a megbízó fizet. Természetesen ezt az összeget is csak sikeres ügylet után kell kifizetni, amivel rögtön szimpátiát ébreszthetnek az eladóban.

No, de ennek is megvannak a maga buktatói. Az ügyfél ugyanis azt tapasztalhatja, hogy a fix összegű jutalék miatt, az ingatlanügynöknek nem fűződik többé érdeke ahhoz, hogy a lehető legmagasabb áron értékesítse az ingatlanát. Hiszen a fix pénzét akkor is megkapja, ha nyomott áron adja el. Vagyis lehet, hogy kevesebbet kell fizetni a munkájáért, de nagy eséllyel kisebb összegen is fogja értékesíteni azt, és az eladónak sem lesz akkora bevétele.

A fix összegű jutalékkal, ugyanabba a csapdába eshetsz eladóként, mint amikor általános megbízással, több irodát is megbízol egyszerre az értékesítéssel. Ahelyett, hogy kizárólagos szerződéssel, egyetlen értékesítő foglalkozna az üggyel, egyszerre több iroda pörgeti a hirdetést, és nem az az érdekük, hogy minél magasabb áron, hanem az, hogy a többi iroda előtt adják el az ingatlant. Így szintén a maximális eladási ár elérése helyett, az adásvétel mielőbbi lebonyolítása áll a fókuszukban.

Egy másik módszer az, amikor a magasabb eladási értékű ingatlan esetében, alacsonyabb százalékú közvetítői jutalékot állapítanak meg. Mindezt annak érdekében, hogy az ügyfél ne érezze aránytalannak az összeget, amit ki kell fizetnie – ahhoz képest, mintha csak fele akkora értékű ingatlant szeretne értékesíteni.

Így a tulajdonosok úgy érezhetik, hogy nem fizetnek aránytalanul többet ugyanazért a szolgáltatásért, mint a kisebb értékű ingatlanok tulajdonosai.

Szükséges-e az ingatlanközvetítői jutalék rendszerének reformja?

Valószínűleg ráférne a hagyományoktól való elszakadás a szakmára – ebben a tekintetben is. Az is tény viszont, hogy a bevált gyakorlat, és a leginkább elterjedt megoldás minden országban az eladási ár bizonyos százalékában meghatározott jutalék kifizetése az ingatlanügynöknek.

A változás iránti igény megmutatkozása ugyanakkor tagadhatatlan. Ahogy az is, hogy eddig még nem született olyan megoldás, amellyel minden fél elégedett lett volna, és nem csorbította volna sem az eladó, sem a vevő, sem az ingatlanközvetítéssel foglalkozó szakember érdekeit. Így aztán nem is tudott kialakulni más megoldás, maradt minden a régiben – ahogy évtizedek óta.

 

Miben különbözik Tóth Rita ingatlanközvetítési módszere másokétól?

Habár a jutalék mértékében velem is ugyanúgy, százalékos alapon tudsz megegyezni, mint más ingatlanközvetítőkkel, tőlem biztosan nem ugyanazt fogod kapni, mint máshol.

Ha már – jobb megoldás híján – a díjazás kiszámításának módjában nem tudok eltérni a versenytársaimétól, igyekszem az értékesítési módszereim által merőben újat alkotni. Több mint három éve kezdtem el kidolgozni, és azóta is folyamatosan tökéletesítem, fejlesztem a saját ingatlan eladási stratégiámat, melynek része az egyedi weboldal készítése az egyes ingatlanokhoz, ugyanúgy, mint a háromdimenziós virtuális bejárás vagy a vevőt megszólító szövegezés. Erről itt olvashatsz bővebben.

Boldog lennék, ha az ingatlanközvetítési jutalék díjának számításában is meg tudnék alkotni egy olyan korszakalkotó új rendszert, amellyel minden fél elégedett, de eddig (közgazdász agy ide, vagy oda), sajnos még nem pattant ki a fejemből az isteni szikra.

Ha neked van olyan ötleted, amely szerinted megvalósítható lenne, és eltüntetné a lelkekből az igazságtalanság érzését az eladási árból történő százalékos jutalékszámítás miatt, ne habozz, írd meg azonnal! Mindig nyitott vagyok az új megoldásokra, hiszen mindenre igaz: fejlődés kizárólag akkor következhet be, ha változtatunk az addigi módszereinken.

 

Ha tetszett a cikk, kövess Facebookon  és YouTube-on is, mert ott is érdekes, ingatlanokkal kapcsolatos tartalmakkal várlak!