Miért szükséges, és hogyan lehet elintézni?
A mai téma kevés alkalommal kerül elő ingatlanos blogokon, és ritkán is esik szó róla ügyfél és értékesítő között. A minap azonban olyan helyzet történt, hogy belebotlottam egy ingatlanba, amelynél egy fontos mozzanat elmaradt. Szóval azonnal elhatároztam, hogy erről cikket fogok írni.
Jöjjön hát most egy kevésszer emlegetett, ám annál izgalmasabb téma, az épületfeltüntetés problematikája.
Hogy derülhet ki, hogy elmaradt az épületfeltüntetés?
Nemrég írtam a tulajdoni lapokról egy értekezést, hogy mire kell figyelni, mit kell mindenképpen megnézni, ha ingatlant szeretnél vásárolni.
No, de mi történik akkor, ha megnézted a megvásárolni kívánt házat, majd lekéred a tulajdoni lapját, és legnagyobb megdöbbenésedre egyáltalán nem szerepel a lakóház megnevezés a dokumentumon. Mi történhetett vajon?
Mi célt szolgál?
A magyar törvények értelmében minden épületnek szerepelnie kell a földhivatal nyilvántartási térképén, a tulajdoni lapon és a telekkönyvben.
Az épületfeltüntetés lényege és célja az, hogy egy elkészült felépítmény létezése rákerüljön a tulajdoni lapra, és a nyilvántartási térképre egyaránt. Ezzel válik az ingatlan-nyilvántartás részévé, vagyis hivatalosan így bizonyítható egy épület létezése. Jogi értelemben tehát akkor születik meg egy lakóház, amikor az épületfeltüntetés megtörténik.
Hogyan kerül a nyilvántartásba egy épület?
Alapvetően, amikor egy ház felépül, az építtetőnek meg kell rendelnie egy földmérőtől az épület feltüntetését.
A földmérő szakember a felmérés után elkészíti a vázrajzot, amelyet a megfelelő mellékletekkel együtt benyújt a területileg illetékes földhivatalba. A földhivatal aztán felrajzolja az új épületet az ingatlan-nyilvántartási térképre, majd a változásokat felvezeti a tulajdoni lapra is.
Újépítésű épületeknél a használatbavételi engedély kiadásának feltétele a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz feltöltése az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás)rendszerébe.
Mire van szükség az épületfeltüntetéshez?
Kell hozzá az épület használatbavételi engedélye. Azonban, ha az épület, vagy épületrész engedély nélkül, de bizonyíthatóan már több mint tíz éve felépült, abban az esetben ki kell deríteni, hogy megvan-e még az épületre vonatkozó eredeti, jogerős használatbavételi vagy fennmaradási engedély. Esetleg meg lehet próbálni az illetékes építési hatóság irattárából kikérni annak hitelesített másolatát. A záradékolt épületfeltüntetési vázrajzhoz csatolva a korábban kiadott használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt, azonnal megtörténik a földhivatali ingatlan-nyilvántartási átvezetés is. Ha nem áll rendelkezésre az épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedély, akkor először azt kell tisztázni, hogy mikor épült az adott épület.
Ha a ház 10 éven belül épült, akkor fennmaradási engedélyt kell kérni az építési hatóságtól. Keresni kell egy építészmérnököt, aki elkészíti az építészeti-műszaki tervdokumentációt. Ezt csatolni kell a fennmaradási engedélyhez, és ezen kívül a hiteles tulajdoni lap másolatot, a felelős műszaki vezető nyilatkozatát, a közműkezelők nyilatkozatait, a statisztikai adatlapot, és a polgármester településképi véleményét is. Illetve meg kell fizetni az eljárás illetékét.
Ha az épület egyébként megfelel a hatályos előírásoknak, akkor az építési hatóság bírság kiszabása mellett ugyan, de megadja a fennmaradási engedélyt. Ha nem felel meg az előírásoknak, akkor elrendelheti az épület részleges vagy teljes elbontását is.
Ha az épület igazolhatóan 10 évnél régebben épült, akkor az építési hatóság intézkedési jogköre már elévült. Fennmaradási engedélyt lehet igényelni, de a hatóság már nem szabhat ki bírságot, és az épület elbontását is csak különösen indokolt esetben rendelheti el.
Ha ezt megadja a hatóság, illetve a kérdéses épület az éppen hatályos törvények alapján fenntartható az ingatlan, abban az esetben a helyi önkormányzat építési osztályán kell benyújtani a Hatósági Igazolás iránti kérelmet.
Hogyan történhet meg, hogy egy épület nincs feltüntetve?
Általában az ingatlan eladásakor szokott fény derülni arra, hogy nem szerepel az épület a térképen. Főként régi építésű ingatlanok esetén fordul ez elő, amikor még más szabályok voltak érvényben.
Ha szerepel ugyan, de nem a valóságnak megfelelően, az általában a térkép elkészülését követően megvalósult, későbbi engedély nélküli, vagy nem engedélyköteles építkezések vagy hozzáépítések következménye. Adásvételkor pedig nagyon fontos, hogy a szerződés aláírásának pillanatában a valóságnak megfelelő adatok legyenek feltüntetve mind a szerződésben, mind a tulajdoni lapon és a térképen.
Későbbi, engedélyköteles bővítés, hozzáépítés esetén is gondot okozhat, ha olyan új épületrészre kérsz majd engedélyt, ami egy olyan másik ingatlanhoz kapcsolódik, mely a földhivatal szerint nincs is ott.
Intézkedni kell tehát arról, hogy utólag, és sürgősen térképezzék fel az épületet, és csak ezután írd alá az adásvételi szerződést.
Milyen esetekben kell neked feltérképeztetni az ingatlant?
Ha tulajdonosként egy korábban üres telekre te építtetsz fel egy házat, vagy elbontasz egyet és a helyére építkezel, esetleg a meglévő ingatlant bővítetted, átalakítottad, vagy egy új épületet helyeztél el a területeden a már meglévők mellé, kötelességed, hogy intézkedj az épületfeltüntetésről is.
Jelezni kell tehát az illetékes földhivatal felé a változást, és az ingatlan-nyilvántartásban átvezettetni azt. (A használatbavételi engedély kiadásának 2013. január 1-től feltétele is a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz feltöltése az OÉNY rendszerébe.) Az építésügyi hatóság akkor is kiadja a határozatot, ha nem áll rendelkezésre az eljárás megindításakor a záradékolt épületfeltüntetési vázrajz, viszont a feltöltést az OÉNY-be, a jogerőre emelkedéstől számított 60. napig meg kell tenni!
Abban az esetben tehát, amikor az épület kiterjedése, körvonala megváltozik, minden esetben be kell adni az ehhez kapcsolódó vázrajzot a földhivatalba. Például ha beépíted a teraszt, vagy plusz egy szobát építesz a régi épülethez, vagyis minden olyan esetben, amikor a bővítés után olyan földterületet is elfoglal az ingatlan, amelyet korábban nem.
Mi a helyzet hitelfelvétel esetén?
Ha az önerőn kívül lakáshitelre is szükséged van az ingatlanvásárláshoz, a hitel folyósításának sok esetben feltétele az, hogy a hiteles térképmásolaton látható adatok megegyezzenek a valósággal. Ha ez nem így van, vagy az épület egyáltalán nem szerepel a tulajdoni lapon, abban az esetben a pénzintézet megtagadhatja a hitel elbírálását, esetleg bekérheti a földhivatal által iktatott épületfeltüntetési kérvényt.
Mi történik, ha bontasz és építesz is?
Ebben az esetben természetesen nem kell két alkalommal is épületfeltüntetési kérvényt beadni. Ha tehát elbontod az eredeti épület egy részét, de építesz is hozzá új helyiségeket, egy lépésben megoldható az elbontott épület vagy épületrész törlése, majd az új épület feltüntetése is az épületfeltüntetési vázrajzon. Ilyenkor természetesen a bontásról is szükséges valamilyen okiratot mellékelni.
Ilyen okirat az eredeti jogerős bontási engedély egyik példánya, ha van. Abban az esetben, ha csak az építési engedélyben van megemlítve a bontás, akkor az önkormányzat építéshatósági osztályától kell kérni egy hatósági bizonyítványt, amely igazolja a bontás tényének megtörténtét. Ennek birtokában törölhető ez a rész az ingatlan-nyilvántartásból.
Ha tehát ilyen helyzetbe kerülsz akár tulajdonosként, örökösként vagy vásárolni szándékozó leendő tulajdonosként, akkor tudj róla, hogy egy földmérő bevonása indokolt, aki az épületfeltüntetési vázrajz elkészítéséről, a földhivatal számára történő benyújtásáról gondoskodik annak érdekében, hogy ingatlan-nyilvántartási rendszerben a valóságnak megfelelő állapot legyen rögzítve.
Legutóbbi hozzászólások