A hitel olyan termék, amit nem vehet meg bárki
A hiteleket gyakran emlegetik banki termékként, amely megfogalmazás tulajdonképpen igaz is. Speciális termékek azonban ezek, hiszen a termék tulajdonosa, vagyis a bank dönti el, hogy kinek ad belőle és kinek nem.
Ebben a cikkben azt mutatom meg neked, hogy mi alapján vizsgálódnak a bankok, és mi kell ahhoz, hogy valaki hitelt kapjon tőlük. Vagyis azt, hogy melyek egy sikeres hiteligénylés alapvető feltételei. Nézzük hát, milyen törvényi és banki követelményeknek kell megfelelned, ha hitelt szeretnél felvenni.
Személyi feltételek
Az első és talán mindenki által jól ismert feltétel, hogy a hiteligénylőnek nagykorúnak kell lennie. Magyarországon ez a 18 éves életkor betöltésekor valósul meg. Ennél fiatalabb, vagyis kiskorú állampolgárok nem kaphatnak hitelt.
A kölcsön felvételéhez az igénylőnek igazolnia kell, hogy rendelkezik rendszeres saját jövedelemmel, amely azt jelenti, hogy legalább a minimálbért igazolnia kell. Ennek az az oka, hogy a bankok sem ajándékba adnak pénzt, a visszafizetésre pedig nagyobb garanciát jelent, ha valakinek van jövedelme.
Egyes hitelek esetén, tipikusan a jelzáloghiteleknél a banki hitelfék szabályok, azon belül is a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) szabályozás előírja, hogy az igazolt jövedelem mekkora része fordítható törlesztésre. A jelenlegi szabályozás szerint nettó 500 ezer forintig a jövedelem 50%-a, felette 60 százaléka fordítható törlesztésre.
A hazai törvények szerint csak cselekvőképes személy köthet szerződést vagy tehet jognyilatkozatot.
Egyes esetekben a bank előírhatja a szerződés feltételeként, hogy rendelkezz saját, magyarországi bejelentett lakcímmel. Ezen kívül – tipikusan bizonyos kor felett – a bankok hitelfedezeti- vagy életbiztosítás megkötését is meghatározhatják a hitel folyósításának feltételeként.
Kell-e kezes vagy adóstárs?
Kezes, vagy adóstárs bevonása nem feltétlenül szükséges. Ha rendelkezel annyi jövedelemmel, amely alapján egyedül is hitelképes vagy, akkor enélkül is vehetsz fel hitelt. Ha azonban a felvett összeg nagysága és a jövedelmed mértéke indokolja, szükség lehet adóstárs vagy kezes bevonására is. Ebben az esetben a bevont személyek veled együtt, a jövedelmükkel felelnek a hitel fizetéséért.
Ha ezek a külső szereplők nem a jövedelmükkel felelnek, hanem egyéb fedezetet ajánlanak fel a bank számára nemfizetés esetén, akkor zálogkötelezetteknek hívjuk őket. Jellemzően ez olyan esetekben fordul elő, amikor például a szülők pénzzel nem tudják segíteni gyermekük saját lakáshoz jutását, ám saját ingatlanukra jelzálogot terhelnek annak érdekében, hogy kisebb önerőt is elfogadjon a bank a hitelhez. A zálogkötelezettek jövedelmét nem vizsgálják, azonban a kölcsönszerződést és a közjegyzői okiratot nekik is alá kell írniuk. A hitel nemfizetése esetén a felajánlott ingatlanra szélsőséges esetben a bank végrehajtást indíthat és elárverezheti, vagyis megpróbálhat annak értékesítéséből eleget tenni a követelésének.
Egyszereplős hitelnél a hitelfelvevő egy személyben az adós és a zálogkötelezett. Többszereplős hitelben szerepelhet akár több adóstárs, kezes és zálogkötelezett is.
A banki minősítés forrásai
Felmerülhet benned, hogy a bank honnan szerzi meg azokat az információkat, amelyek alapján eldönti, hogy ad-e hitelt a számodra, vagy sem? Természetesen ebben nagyrészt kérelmezőtől származó, vagyis a tőled kapott információkra hagyatkoznak.
Másrészt a központi nyilvántartásokban található adatokra építenek az igénylők adósminősítésének megállapításakor. Az általad benyújtott dokumentumokat részletesen ellenőrzik és elemzik. Ugyanúgy, mint a Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR – korábbi nevén Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer -BAR) rendelkezésre álló adatokat.
Mi az a KHR?
Ez a Központi Hitelinformációs Rendszer, amely korábban BAR-ként volt ismert (Központi Hitelinformációs Rendszer). Ide rögzítik a bankok a hitelmulasztásokat, illetve azoknak az adatait, akik valamilyen bűncselekményt (például kártyacsalást, okirat-hamisítást) követtek el bankok kárára.
A KHR 2011 végétől úgynevezett teljes listás hiteladós nyilvántartásként működik. Ez azt jelenti, hogy mindenkiről (magánszemélyekről, vállalkozásokról egyaránt) rögzítenek bizonyos, törvényben meghatározott adatokat, aki hitellel rendelkezik.
Azt is tudja tehát rólad bármelyik pénzintézet, ha jó adós vagy (rendben törlesztesz), s azt is, ha nem (késedelembe estél, csalást, bűncselekményt követtél el). Lényeges különbség ugyanakkor, hogy ha „jó adós” vagy, rajtad múlik, hogy az adataidba betekinthetnek-e a rendszerhez csatlakozott pénzintézetek: a rólad tárolt információkat csak az engedélyeddel kérhetik le. Ha viszont késedelembe estél vagy csaláson, hamisításon értek, nincs választásod, ezt ugyanis kötelező nyilvánossá tenni a rendszerben.
Biztosan nem kapsz hitelt, ha ezek közül bármelyik igaz rád
A bankok általában nem adnak kölcsönt olyan személyeknek, akikről a KHR (korábban BAR) listája hitelmulasztás vagy bankok kárára elkövetett bűncselekmény miatti adatot tartalmaz. Ha mégis, akkor az nagyon kivételes esetnek számít, és abban is biztos lehetsz, hogy rendkívül drága is lesz.
Hitelmulasztással akkor kerülhetsz be a rendszerbe, ha több mint 90 napos késedelembe esel a minimálbérnek megfelelő, illetve azt meghaladó összeggel (ekkor “aktív KHR listásként” szerepelsz a rendszerben).
Ha a tartozásod kiegyenlíted, egy év múlva törlik a mulasztást a rendszerből (az 1 év során “passzív” státuszúként szerepelsz). Ha viszont a törlesztés nem történik meg, akkor 10 évig tárolják az adataidat a KHR-ben.
Régebben a BAR listán szereplők egyáltalán nem kaptak hitelt, ma az aktív státuszúak és a visszaélést elkövetők azok, akiknek esélye sincs kölcsönt felvenni. A KHR-ben szereplő passzív státuszú ügyfelek ugyanakkor néhány banknál – az átlagosnál is rosszabb feltételek, komolyabb fedezeti előírások mellett ugyan, de – kaphatnak kölcsönt.
Nem feltétlenül utasít el a bank, de jó eséllyel rosszabb kondíciók várnak rád a hitelelbírálásnál, ha nem járulsz hozzá ahhoz, hogy a KHR-ben a rólad rögzített adatokhoz a bank hozzáférjen. Ezek ismerete nélkül nem tudják felmérni a hitelezéseddel összefüggő kockázatokat.
Töröltesd-e magad a rendszerből?
Miután a felvett hiteled szerződésszerűen visszafizetted, annak adatait törlik a KHR-ből, írásban azonban kérheted, hogy ezt követően még 5 évig a rendszerben maradjanak a paraméterek (de kérésedre ezek is bármikor törölhetőek ezen időszakon belül). A listán maradás akkor érheti meg, ha példásan törlesztettél, további hiteleket kívánsz felvenni és bízol abban, hogy a kedvező „adósmúltadat” pozitívan értékeli majd a bank egy újabb hitelkérelemnél.
Külföldön dolgozom, kaphatok-e hitelt?
Erre a kérdésre nincs egységes válasz, igazából pénzintézettől függ. Van amelyik banktól igen, másoktól nem, még abban az esetben sem, ha EU-s tagországban dolgozol. Több bank egyedi elbírálást alkalmaz annak eldöntésére, hogy a hiteligénylő külföldről származó jövedelmét elfogadják-e a hitel fedezetéül, és milyen mértékben.
Általánosságban jó esélyed van külföldi jövedelemre is hitelt kapni, ha az Európai Unió valamelyik tagállamában vállaltál munkát, s a legtöbb banknál ebbe a körbe tartozik az Egyesül Királyság is – még akkor is, ha időközben a Brexit bekövetkezett. Ám összességében mégsem mondhatjuk, hogy ez minden bankra igaz.
Legutóbbi hozzászólások