Mikortól, és milyen változásokra kerül sor? Tudd meg a cikkből!
Nekem, mint ingatlanokkal foglalkozó szakembernek természetesen már nem újdonság a címben megfogalmazott tény, hiszen az új törvényt már 2021. június 15-én elfogadta az országgyűlés.
A jelenleg hatályos 1997. évi CLXI. törvény, mely az ingatlan-nyilvántartásról rendelkezik, várhatóan 2023. január 31-ig lesz hatályos, és 2023. február 1-jén lép életbe a változásokat tartalmazó 2021.évi C. törvény.
Egyáltalán miért olyan fontos az ingatlan-nyilvántartás?
Azon kívül, hogy ingatlanközvetítőként nap mint nap ennek a nyilvántartásnak a segítségével dolgozom, természetesen más miatt is fontos ez a rendszer. Ez ad ugyanis támpontot, és pontos információkat minden ingatlan elhelyezkedését, tényleges méretét, felhasználásának módját és tulajdoni viszonyait illetően.
Az ingatlan-nyilvántartás megfelelően történő működésének óriási jelentősége van, hiszen országszerte körülbelül 18 millió ingatlan létezik, amelyből több mint négy és fél millió lakóingatlanként funkcionál. Mondhatjuk azt is, hogy az ingatlan-nyilvántartás a mindennapi élet, és a gazdaság működésének egyik alappillére. Ez a nyilvántartás közhiteles, vagyis minden jogot, tényt vagy adatot, amit az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz, vagy onnan már törlésre került, valósnak kell elfogadni, és senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról vagy törléséről nem tudott.
Az ingatlan-nyilvántartásban tárolt adatok természetesen nyilvánosak, a tulajdoni lapok és térképek tartalmát – az adatvédelem korlátain belül – bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti.
Miért változik meg az ingatlan-nyilvántartási törvény?
A jogalkotó szándéka és indoklása szerint, a törvény megváltoztatása többek közt azért vált indokolttá, mert a jelenleg aktuális technológiai környezetben szükségessé vált az ingatlan-nyilvántartás korszerűsítése és digitalizációja.
A papíralapú ügyintézést ennek köszönhetően felválthatja a jóval gyorsabb és hatékonyabb elektronikus forma. Az ingatlan-nyilvántartás összekapcsolásra kerül más közhiteles elektronikus nyilvántartásokkal, ahonnan az ingatlan-nyilvántartás adatai automatikusan frissülni tudnak majd.
Az új törvényben – kódex jellegének köszönhetően – egy helyen szerepel az összes, ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó törvényi szintű szabály (amely alól csak a Ptk. vonatkozó szakaszai jelentenek kivételt), ezáltal az egész szabályozás jóval áttekinthetőbbé válik majd.
Változások és a módosítással érintett ügymenetek 2023-tól
Az új törvény számos változást hoz majd, amelyek az ingatlannal kapcsolatos jogügyleteinket, illetve az ezekre vonatkozó ügyintézést fogják érinteni. Nézzük is a legfontosabb módosításokat!
Többdimenziós nyilvántartás
A törvény értelmében bevezetésre kerül az úgynevezett többdimenziós nyilvántartás, amely lehetővé teszi, hogy az azonos földterületen fekvő, egymást a térben átfedő ingatlanok tulajdonjogi helyzete egyértelműen tisztázható legyen. Eddig ez csak a társasházak esetében volt egyértelmű, az új rendszer már megfelelően fogja tudni kezelni az egyéb ilyen ingatlanok (pl. hidak, pincék, föld alatt lévő ingatlanok) ábrázolását és elhatárolását, valamint természetesen a tulajdonjogi helyzetek megjelenítését.
GDPR – vagyis adatvédelem és tulajdoni lapok lekérése
Eddig bárkinek lehetősége volt arra, hogy nem hiteles tulajdoni lap másolatot kérjen le a rendszerből. 2023-tól adatvédelmi és okirat-megfelelőségi okokra történt hivatkozással ez a lehetőség megszűnik.
A módosítások következtében a tulajdonosok személyes adatai kizárólag személyazonosítás és az adott cél megjelölése mellett ismerhetőek majd meg. A jövőben ügyleti tulajdoni lap másolatot kérhetünk majd le, amely bővített tartalommal fog bírni a korábbi tulajdoni laphoz képest. Ezen felül lehetőség lesz földhasználati és műszaki adatlap lekérésére is. A tulajdonosok személyes adatai a jövőben majd kizárólag a lekérdező azonosítása, és a lekérdezés céljának megjelölése mellett lesznek megismerhetőek, ezen túl pedig a személyes adatok kizárólag törvényben meghatározott célból kérhetők le.
Új értelmet nyer a közhitelesség vélelme is, hiszen az ingatlanra vonatkozó adatokról (művelési ág, terület stb.) automatikusan vélelmezni kell azok valódiságát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azt a személyt, aki a közhiteles nyilvántartásban rögzített adatokat alapul véve szerez magának jogokat az ingatlanra vonatkozóan, automatikusan megilleti a jóhiszemű jogszerzés vélelme.
Jogok bejegyzésének alapjául szolgáló dokumentumok formai követelményei
A formai követelményekre vonatkozóan is lesz változás. A jelenlegi ingatlan-nyilvántartási törvény csak bizonyos jogok (tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzés esetében írja elő azt, hogy az alapul fekvő okirat közokirat vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat legyen.
Az új ingatlan-nyilvántartási törvény viszont valamennyi jog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratnál előírja az ügyvédi vagy kamarai jogtanácsosi ellenjegyzést. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok listáját és a gyakorlatban leggyakrabban előforduló eseteket tekintve, ez elsősorban az elővásárlási és földhasználati jogot érinti, tehát ilyen jogokat alapító szerződésnél vagy más okiratnál már kötelező lesz az ellenjegyzés, amint az új törvény hatályba lép.
Könnyítés viszont, hogy a bejegyzések alapjául szolgálhat majd elektronikus okirat vagy olyan papíralapú okirat, amelyet a készítője (közjegyző, ügyvéd, kamarai jogtanácsos) elektronikus okirattá alakított.
Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához a jövőben mindenképp jogerős bírósági, hatósági határozat vagy végleges közigazgatási hatósági határozat szükséges, azaz a felek megállapodása (szerződés felbontása, érvénytelennek elismerése) erre nem alkalmas a hatósági döntés közlését követően.
Részletes szabályozásra kerültek az új ingatlan-nyilvántartási törvényben a meghatalmazásra vonatkozó előírások is. 2023-tól a meghatalmazással történő aláírás (tehát ügyleti meghatalmazás) esetén a képviseleti jogot elektronikus űrlap kitöltésével kell igazolni, feltéve, hogy az ügyleti meghatalmazás korlátozást nem tartalmaz, vagy a végrehajtási rendeletében meghatározott valamely korlátozást tartalmaz. Az indokolás szerint ezekben az esetekben az E-ingatlan-nyilvántartási rendszer generálja majd a meghatalmazás szövegét, így a meghatalmazás tartalma a rendszer számára vizsgálhatóvá válik.
Ha az ügyleti meghatalmazás a végrehajtási rendeletben meghatározott korlátozáson kívül egyéb korlátozást is tartalmaz, a kérelemhez csatolni kell az elektronikus közokiratba foglalt, vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett elektronikus magánokirati formában kiállított meghatalmazást.
Ügymenet bonyolítása – helyfüggetlenül és rugalmasan
Az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja miatt az ingatlan-nyilvántartási beadványok a jövőben az ingatlan fekvésétől függetlenül az ország bármelyik (fővárosi, megyei) kormányhivatala (földhivatala) által intézhetők lesznek – kapacitás függvényében. Az ügyelosztás rendjére és módjára vonatkozó részletszabályok az új törvény végrehajtási rendeletében lesznek majd elérhetők.
Ezen kívül a jövőben lehetőség lesz a széljegyen szereplő jogok és tények intézési sorrendjének megváltoztatására az érintettek közös kérelmére.
Ugyancsak pozitív hozadéka a jövőbeli módosításoknak; hogy lehetőség lesz a későbbiekben automatikus döntéshozatali eljárásban történő ingatlan-nyilvántartási kérelem benyújtására is. A gyakorlatban a kérelem emberi közreműködés nélkül, automatikusan 24 óra alatt kerül elbírálásra, így akár pár óra alatt nyilvántartásba kerülhetnek az ingatlanban bekövetkezett változások.
Perbejegyzés
A perbejegyzésre vonatkozó előírások közt újdonság, hogy polgári perben a felperes kérelmére a bíróság elrendelheti, hogy a perbejegyzés megtörténtét követően érkezett beadványok intézését a földhivatal függessze fel, a perbejegyzés alapjául szolgáló per jogerős befejezéséig.
Ez az intézkedés a felperes jogainak megóvására hivatott, és csak abban az esetben van helye, ha a fennálló állapot megváltozása esetén az eredeti állapot később helyreállíthatatlan lenne, vagy fennáll a felperes későbbi joggyakorlása meghiúsulásának veszélye, vagy a felperest közvetlenül hátrány fenyegeti, illetve egyéb különös méltánylást érdemlő ok merül fel.
Megszűnik a klasszikus értelemben vett függőben tartás
Lehetőség nyílik azonban a vételár megfizetéséig történő tulajdonjog fenntartása esetén az úgynevezett vevői jog bejegyzésére, amelynek következtében a hatóság 6 hónapig felfüggeszti az azt követő beadványok intézését.
Ezen kívül lehetőség lesz hat hónapra felfüggeszteni az adott eljárást, amennyiben az egyik fél az okiratok, vagy a másik fél személyazonosságának valódiságát bírálja, illetve ha a felek közt jogvita alakulna ki.
Ami biztosan változatlan marad: a kötelező jogi képviselet
Az egyszerűbb, rugalmasabb, és helyhez nem között digitális ügyintézés mellett azonban, továbbra sem lesz mellőzhető a jogi képviselet az eljárásban. Az okiratokat minden esetben ügyvéd közreműködésével és annak ellenjegyzésével ellátva, a megfelelő elektronikus formátumban, egy speciális online felületen kell majd benyújtani az ingatlan-nyilvántartásba.
A törvény utal arra is, hogy az ügyvédek számára az ingatlan-nyilvántartási ügyekben történő eljárás külön képesítést, magasabb összegű felelősségbiztosítást, és egy további kamarai nyilvántartásba történő bejegyzést igényel. Emiatt elképzelhető, hogy nem minden ügyvéd lesz jogosult az ilyen eljárások lebonyolítására, ha úgy dönt, hogy ezeket a kiegészítő feltételeket nem kívánja teljesíteni. Azonban jelen pillanatban az ingatlanügyi hatósági eljárás kapcsán előírt ügyvédi kamarai nyilvántartás bejegyzési szabályai még nem ismertek.
Vitathatatlan, hogy most sok ingatlanközvetítő és ügyvéd egyaránt várakozással tekint a jövőbe, amikor végre fény derül az egy éven belül életbe lépő új ingatlan-nyilvántartási törvény minden apró részletére és a módosításokra. Sok szempontból valószínűleg kényelmesebb lesz az adásvételi szerződések lebonyolítása, hiszen akár személyes találkozó nélkül is megoldhatóak lesznek a szerződés-aláírások, amennyiben minden fél rendelkezik ügyfélkapu hozzáféréssel.
A jövő útja kétségtelenül a digitalizáció útja is egyben. Ha eddig még nem regisztráltál ügyfélkapu hozzáférést, érdemes minél hamarabb megtenned, hiszen egyre több hivatalos ügyintézéshez lesz nélkülözhetetlen, vagy legalábbis a könnyebb, gyorsabb, egyszerűbb megoldás záloga.
Ha érdekesnek és hasznosnak találtad ezt a cikket, ne felejtsd el megosztani másokkal is Facebookon, vagy LinkedIn-en! Ami biztos, hogy én mindenkor a hatályos jogszabályi környezetnek megfelelően képviselem az ügyfeleimet, akár venni, akár eladni szeretnének, ahogy ezt természetesen a velem együttműködő ügyvédek is teszik. Fordulj hozzám bizalommal, bármilyen ingatlan-ügylettel kapcsolatban! Telefon: +36309059273 (hétfő-péntek 9-18h) Mail: info@tothrita.hu
Legutóbbi hozzászólások