Miért okoz vitát ugyanaz a lakás két különböző ember között?

Van egy helyzet, amellyel lakáskiadásnál meglepően könnyű találkozni.

A bérlő kiköltözik. Összepakol, kitakarít, felmos, letörli a konyhapultot, kiporszívózik, majd elégedetten körbenéz.

Szerinte a lakás tiszta.

A tulajdonos átveszi a kulcsokat, végigsétál a helyiségeken, első ránézésre ő sem lát komoly problémát.

Néhány nappal később megérkezik az új bérlő.

Ő már észreveszi a zsíros sütőt. Megnézi a konyhaszekrény tetejét. Vízkövet talál a zuhanyfalon. Morzsát a fiókban. Port a radiátor mögött. Hajszálat a fürdőszobai lefolyóban.

És azt mondja, hogy ez a lakás koszos.

Most akkor kinek van igaza?

Akár mindkettőjüknek.

Mert a tisztaság furcsa dolog. Mindenki ugyanazt a szót használja, közben egészen mást érthet alatta.

A tisztaság lehet relatív. Egy lakás átadásának feltételei viszont ne legyenek azok!

A tisztaságnak több fokozata van

Az egyik ember számára tiszta egy lakás, ha nincs szemét, fel van porszívózva és frissen felmosták a padlót.

A másik számára ez még csak az alap.

Ő tisztaság alatt azt érti, hogy a sütő belseje zsírtalanítva van, a hűtő polcai ragadásmentesek, a konyhaszekrények belül is ki vannak törölve, a csaptelepen nincs vízkő és a fürdőszobai fugák is tiszták.

Van, aki az ablakot is elvárja frissen pucolva. Másnak eszébe sem jut, hogy ezt a kiköltözés részeként kellene megcsinálnia.

Ezért szerintem érdemes három különböző állapotról beszélni.

Van hétköznapi rend. Ilyenkor a lakásban élni kellemes, de ettől még lehet por a szekrény tetején vagy vízkő a zuhanyzóban.

Van hétköznapi tisztaság. Rendszeresen porszívóznak, felmosnak, tisztítják a fürdőszobát és a konyhát.

És van átadási tisztaság. Ez már egy alaposabb állapot, ahol az a cél, hogy a következő ember úgy vehesse birtokba a lakást, ahogy egy kulturáltan előkészített otthont elvárna.

Éppen ezért problémás az a mondat, hogy a lakást tisztán kell visszaadni.

Jól hangzik. Csak éppen mindenki mást képzel mögé.

A két bérlő között valójában a tulajdonos áll

A távozó és az új bérlő nagy valószínűséggel soha nem is találkozik egymással.

A régi bérlő a tulajdonosnak adja vissza az ingatlant.

Az új bérlő pedig a tulajdonostól veszi birtokba.

Ingatlanközvetítő természetesen mindkét alkalommal jelen lehet, de a tulajdonosnak kell eldöntenie, hogy megfelelő állapotban kapta-e vissza a saját lakását.

Ez az a pont, ahol szerintem nagyon sok későbbi kellemetlenség megelőzhető.

Ha a tulajdonos úgy veszi vissza a lakást, hogy csak körbenéz az előszobából, azt mondja, hogy nagyjából rendben van, majd átveszi a kulcsot, gyakorlatilag ő fogadta el ezt az állapotot.

Ha ezután az új bérlő már sokkal alaposabban nézi végig a lakást, könnyen előkerülnek azok a dolgok, amelyeket a tulajdonosnak kellett volna észrevennie.

A problémát ilyenkor már nem lehet egyszerűen visszatolni az előző bérlőre.

A tiszta szó önmagában kevés lehet a szerződésben

Én fontosnak tartom, hogy a bérleti szerződés foglalkozzon a lakás tisztán tartásával.

Abban szerepelhet, hogy a bérlő a bérleti idő alatt köteles rendszeresen takarítani az ingatlant, és a jogviszony végén tiszta állapotban köteles visszaadni.

Ez jó alap.

Még jobb, ha a felek azt is tudják, mit jelent ez a gyakorlatban.

Egy részletesebb átadási elvárás például kitérhet arra, hogy a konyhai gépek legyenek megtisztítva, a szekrények és fiókok legyenek kiürítve és áttörölve, a fürdőszobában legyen eltávolítva a vízkő, a padló és a burkolatok legyenek tiszták, a lefolyókban ne maradjon haj vagy egyéb szennyeződés, és a lakásban ne maradjon ott semmilyen személyes tárgy vagy szemét.

Nem kell ebből harmincoldalas takarítási szabályzatot készíteni.

A lényeg az, hogy a két fél ugyanarról beszéljen, amikor azt mondja, hogy tiszta.

A tiszta lakás nem az illatgyertyától tiszta

Van egy egyszerű oka annak, hogy az átadáskor érdemes közelebbről is megnézni néhány dolgot.

Egy lakás első pillantásra könnyen tűnhet makulátlannak.

Friss illat van. Üres a konyhapult. Csillog a padló. Szépen behúzott a függöny.

Aztán kinyitjuk a sütőt.

Vagy a hűtőt.

Végighúzzuk az ujjunkat a konyhaszekrény tetején.

Megnézzük közelről a zuhanykabint.

Sokszor pontosan ezekből derül ki, hogy valóban megtörtént-e az alapos takarítás.

Ezek az apróságok azért fontosak, mert az új bérlő már egészen más szemmel nézi a lakást.

Ő éppen beköltözni készül.

Le akarja tenni a saját poharait a szekrénybe. Be akarja pakolni az élelmiszereit a hűtőbe. Használni szeretné a sütőt és a fürdőszobát.

Ami az előző lakónak apró maradék szennyeződés volt, az neki már valaki más után ott maradt kosz.

A fotók ilyenkor aranyat érhetnek

A bérleti jogviszony elején készített fényképek sok vitát képesek megelőzni.

Érdemes dokumentálni a lakás egészét és azokat a részeket is, amelyek később problémásak lehetnek.

A konyhát. A sütőt. A főzőlapot. A hűtőt. A fürdőszobát. A zuhanykabint. A padlóburkolatokat. A bútorokat.

A kiköltözéskor pedig lehetőség szerint ugyanazokról a helyekről készülhetnek új képek.

Így már nem két ember emléke áll egymással szemben.

Van egy beköltözéskori állapot és van egy kiköltözéskori állapot.

Ez sokkal tárgyilagosabb alap az elszámoláshoz.

A fotózás ráadásul a bérlőt is védi. Ha egy bútor már beköltözéskor sérült volt vagy egy fuga korábban is elszíneződött, ezt ugyanúgy bizonyítani lehet vele.

Mi történjen ha a lakás mégsem elég tiszta?

Szerintem ilyenkor nem kell rögtön konfliktusba kerülni egymással.

Ha az ellenőrzéskor kiderül, hogy bizonyos részeket még ki kell takarítani, és az időbeosztás ezt lehetővé teszi, a távozó bérlő kaphat egy rövid határidőt a hiányosságok pótlására.

Így választhat.

Visszamegy és megfelelően kitakarítja azokat a részeket, amelyekkel probléma van.

Vagy ha ezt már nem szeretné vállalni, a tulajdonos megszervezheti a szükséges takarítást.

Ez szerintem sokkal korrektebb megoldás, mint hetek múlva vitatkozni azon, hogy ki, mit értett tisztaság alatt.

A kaució nem automatikus takarítási keret

Itt jön egy fontos különbség.

A köznyelvben kauciónak nevezett óvadék nem arra való, hogy a tulajdonos minden kiköltözés után automatikusan levonjon belőle egy tetszőleges takarítási összeget.

Ha viszont a szerződés szerint a bérlő köteles tisztán visszaadni a lakást, ezt a kötelezettségét igazolhatóan nem teljesíti, és emiatt a tulajdonosnak tényleges takarítási költsége keletkezik, akkor az elszámolásnál ennek lehet jelentősége.

A kulcsszó az igazolhatóság.

Legyen dokumentálva, milyen állapotban került vissza a lakás.

Legyen egyértelmű, milyen takarítás vált szükségessé.

Ha takarító vagy takarító cég végzi el a munkát, legyen meg annak tényleges költsége is.

Az óvadékkal való elszámolás legyen tételes és átlátható.

És fontos elkülöníteni a takarítás hiányát a rendeltetésszerű használatból eredő természetes elhasználódástól is.

Egy többéves használat után mattabb padló vagy kisebb kopás egészen más kérdés, mint egy zsíros sütő vagy egy ki nem takarított fürdőszoba.

Az új bérlő reklamációja már egy másik történet

Ingatlanközvetítőként számomra különösen kellemetlen az a helyzet, amikor az új bérlő beköltözéskor nekem jelzi, hogy koszosnak találja a lakást.

Értem az ő oldalát.

Ő egy tiszta, kulturáltan átadott otthonra számított.

Közben viszont az ingatlanközvetítő nem tudja helyettesíteni a tulajdonost abban a döntésben, hogy milyen állapotban veszi vissza a saját ingatlanát a távozó bérlőtől.

Éppen ezért tartom annyira fontosnak a kiköltözéskori ellenőrzést.

Ha valamit ott észreveszünk, még lehet rendezni.

Ha csak akkor derül ki, amikor az új bérlő már a dobozaival áll az előszobában, mindenkinek sokkal kellemetlenebb.

A legjobb megoldás az azonos mérce

Szerintem egyetlen igazán korrekt kiindulópont van.

A bérlő olyan tisztasági állapotban adja vissza a lakást, amilyen állapotban azt a beköltözésekor átvette.

Ha a tulajdonos frissen kitakarított, tiszta sütővel, vízkőmentes fürdőszobával és tiszta szekrényekkel adta át, ugyanezt várhatja vissza.

Ha pedig valami már a beköltözéskor sem volt tökéletes, azt nem korrekt később az elköltöző bérlő számlájára írni.

Ezért működik együtt olyan jól a részletes szerződés, az átadási dokumentáció és a fényképezés.

Az egyik megmondja, miben állapodtunk meg.

A másik megmutatja, honnan indultunk.

A kiköltözéskori ellenőrzés pedig lezárja a történetet.

A tisztaság tényleg relatív. De ha előre meghatározzuk az elvárt állapotot és fotókkal is dokumentáljuk, sokkal kevesebb hely marad a későbbi vitának.

Lakást adnál bérbe Győrben

A jó bérbeadás számomra már jóval a bérlő beköltözése előtt elkezdődik.

Fontos a megfelelő bérlő kiválasztása, a pontos szerződés, a dokumentált birtokbaadás és az is, hogy a bérleti jogviszony lezárása ugyanilyen rendezett legyen.

Ha győri lakásodat szeretnéd bérbe adni, ebben szívesen segítek.

Nézd meg további szakmai cikkeimet az ingatlanpiacról a tothrita.hu/ingatlanblog oldalon!

Telefonos elérhetőségem: +36 30 905 9273 hétfőtől péntekig, 9 és 17 óra között
Írj, ha kérdésed van! info@tothrita.hu
Nézd meg, hogyan dolgozom! tothrita.hu

Olvass tovább a bérbeadásról!

Bérlőszűrés emberségesen

Bútorozatlan lakás kiadása Győrben

Albérlőként parkolóbérlet Győrben

A kiköltözési nyilatkozat a bérbeadás legfontosabb védelme

Így ellenőrizheted hányan vannak bejelentve a bérbe adott ingatlanodba